Ez az első olyan tanulmány, amely egyértelműen arról számol be, hogy az emlőrákos halálozás kockázata nagyobb a hosszú távon hormonpótlásban részesülő nők között azokhoz a nőkhöz képest, akik soha nem részesültek hormonpótlásban.
Az eredmény hatására a brit egészségügyi hatóságok mától változtatást eszközöltek a hormonpótlással kapcsolatos ajánlásokban. Eszerint az orvosoktól azt kérik, hogy körültekintőbben, egyedi alapon becsüljék fel a terápia várható kockázatát, s évente konzultáljanak a páciensekkel arról, milyen előnyöket jelent számukra a terápia.
A menopauza utáni hormonpótlás számos pozitív hatással bír: csillapítja a hőhullámokat, a verejtékezést és kedélyhullámzást, s csökkenti s csontok leépülésének kockázatát. A nők egy része kombinált kezelésben részesül, azaz ösztrogén mellett progeszteron hormont is kap. A progeszteron ráadásul a menopauza utáni nőkben csökkenti a méhtestrák kialakulásának kockázatát.
Eddig is számos tanulmány jelent meg azonban arról, hogy a hormonpótlás megnöveli az emlőrák kialakulásának kockázatát, de az eddigi általános szakmai vélemény szerint a kockázatnövekedés nem áll arányban a terápiával járó előnyökkel.
Ugyanakkor a brit vizsgálat adatai szerint az elmúlt évtizedben az 50-64 éves nők között körülbelül 20 000 olyan extra eset jelentkezett, amely a hormonpótlással hozható összefüggésbe. E betegek háromnegyede kombinált hormonpótlásban részesült. E kockázatnövekedés csak arra a csoportra jellemző, amelynek tagjai 10 éve vagy hosszabb ideje részesültek hormonpótlásban.
"A nőknek a petefészekrák alacsonyabb rizikójával szemben az emlőrák magasabb kockázatát kell mérlegelniük" - mondja a vizsgálat vezetője, Valerie Beral (Cancer Research UK). "Nem kell egészségügyi vészhelyzetről beszélnünk" - mondja John Toy (ugyancsak a Cancer Research UK kutatója), hozzátéve: arról van szó, hogy az új adatok fényében az orvosoknak és a pácienseknek még körültekintőbbnek kell lenniük.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a csak ösztrogéntartalmú hormonpótlás is jelent kockázatnövekedést, de csak 30% körüli értékkel. Egyébként ez az első vizsgálat, amely külön vizsgálta a kétféle terápia hatásait.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a kockázatnövekedés a korábban gondoltnál előbb, már a terápia 2-3. évében fellép. A terápia befejezése után egy évvel a kockázat mértéke már elhanyagolható, öt év után pedig visszatér az alapértékre. A tanulmány megerősíti, hogy a hormonpótlás módja (tabletta, tapasz vagy implantátum formájában) ugyanolyan kockázatnövekedést okoz.
A vizsgálat részletes leírása a Lancet orvosi szaklapban jelent meg (Breast cancer and hormone replacement therapy in the Million Women Study. Lancet, 362, 419 - 427, 2003)
A dolgot tovább bonyolítja a New England Journal of Medicine c. szaklapban a héten megjelent tanulmány, amelyben amerikai kutatók arról számolnak be, hogy a kombinált hormonpótlás - az előző véleményekkel ellentétben - nem nyújt védelmet a szívbetegségek ellen, sőt megnövelheti a koszorúér-betegségek kialakulásának kockázatát (Hormone therapy and the progression of coronary-artery atherosclerosis in postmenopausal women. New England Journal of Medicine, 349, 535 - 545, 2003).