Elhízás és cukorbetegség: forradalmi felfedezés

Amerikai kutatók először találtak bizonyítékot az elhízás és a cukorbetegség közötti biokémiai kapcsolatra. A felfedezés mind a megelőzésben, mind a kezelésben új utakat nyithat.

A cukorbetegség (diabétesz) a szénhidrát-anyagcsere zavara. Alapvetően két változata létezik. Az I. típusú diabétesz többnyire gyerekkorban, tizenévesen alakul ki, ezért fiatalkori cukorbetegségnek is nevezik. A cukorbetegek 90-95 százaléka azonban a II. típusú diabétesztől szenved, amely általában 45-50 éves kor után alakul ki, bár fiatalabb korban is előfordulhat. (Az idősek különösen érintettek: a 70-en felüliek 15 százaléka bajlódik vele.) A II. típusú diabétesz esetében a hasnyálmirigy elegendő inzulint termel, ám a szervezet érzéketlenné válik a hormonnal szemben, így az nem tudja a szükséges glükózfelvételre serkenteni a sejteket. Ahhoz, hogy az egészséges vércukorszint fennmaradjon, a szervezet nagyobb mennyiségű inzulint termel, de a hasnyálmirigy kimerül a túlzott megerőltetésben, és előbb-utóbb képtelen elegendő mennyiségben inzulint előállítani.

Ez a fajta cukorbetegség alattomosabb, hiszen észrevétlenül, tünetmentesen is kialakulhat, s így fennáll a veszélye, hogy csak későn, a szövődmények kialakulása után diagnosztizálják.

Régóta ismert tény, hogy a II. típusú diabéteszben szenvedők nagy része túlsúlyos, ám eddig nem sikerült megtalálni a konkrét kapcsolatot az elhízás és a betegség között.

A denveri kutatócsoport állatkísérletek során megállapította, hogy az elhízott egerekben a cukorbetegség kialakulásához egy olyan hormon szükséges, amelyet az egerekben és emberekben egyaránt meglevő gén kódol (az MSH jelzésű hormonról, illetve a POMC génről van szó). A hormon jelenléte nélkül az egerekben nem alakult ki a cukorbetegség. Amikor a hormonmentes egereknek megkezdték a hormon adagolását, fokozatosan érzéketlenné váltak az inzulinra, és cukoranyagcseréjük megváltozott.

Mindezek alapján az MSH hormon a II. típusú diabétesz kialakulásának kulcsfaktora lehet. Mivel a gén és a hormon az emberben is jelen van, igen valószínű, hogy a magasabb hormonszinttel rendelkező elhízott egyének hajlamosabbak a cukorbetegségre.

A valóban áttörésként értékelhető felfedezés mind a megelőzésben, mind a kezelésben új utakat nyithat. Elhízott emberekben a hormon szintjét folyamatosan monitorozni, a magas hormonszintet pedig csökkenteni lehetne. E lehetőségek tanulmányozása már megkezdték a kutatók.

A Denveri Egyetem (USA) Eleanor Roosevelt Intézetének kutatóinak részletes beszámolója a Journal of Endocrinology c. szaklap 2003 decemberi számában jelent meg.