30 fejlett emberklón bejelentése

Vágólapra másolva!
Harminc emberi embriót hoztak létre dél-koreai és amerikai kutatók, kifejezetten gyógyászati céllal, őssejtek kinyerése céljából a szöuli egyetemen - tudatta csütörtökön a Science című amerikai tudományos folyóirat internetes kiadása. A korábbi hírektől eltérően az újdonság az embriók nagy száma és viszonylagos fejlettsége.
Vágólapra másolva!

A most létrehozott embriókhoz hasonlóan fejlett emberi klónokat ez idáig nem hoztak létre - mondta saját munkájáról Wu Szuk Hwang professzor, a szöuli egyetem kutatócsoportjának vezetője. Az embriókból embrionális (ún. pluripotens) őssejteket nyertek ki, amelyek gyakorlatilag az emberi szervezetben fellelhető bármilyen szövetté képesek továbbfejlődni. A klónozás tehát ún. terápiás klónozás volt, amelynek célja nem teljes emberi szervezet létrehozása, hanem embrionális őssejtek előállítása és tenyésztése gyógyászati (sejtterápiás) célból.

A kísérletek során dél-koreai nők petesejtjéből eltávolították a sejtmagot (ezzel a genetikai állományt), és az üres peteburkot egyesítették ugyanannak a donornak egy testi sejtjével - írja az MTI. Az így keletkezett új "petesejteket" kémiai úton osztódásra serkentették, mintha természetes módon termékenyültek volna meg. Mivel az ivarsejtek és a testi sejtek ugyanattól a donortól származnak, a donor és a klón 100 százalékig megegyezik.

A létrejövő embriók osztódását az úgynevezett hólyagcsíra állapotban - körülbelül 100 sejtből álló képződmény - leállították. A kutatók beszámolója szerint ebben a stádiumban a kutatócsoportnak sikerült kinyernie az embrionális őssejteket.

Amennyiben ezekből fejlesztenének ki beteg vagy elpusztult sejtek pótlására különféle sejteket, a donorba való visszaültetés során feltehetően nem váltanak ki immunreakciót, hiszen tőle származnak genetikailag.

Az őssejtek aranykora - a jövő gyógyászatának nagy ígérete/tudomany/elet/20010701azossejtek.htmlLinkek a klónozásrólhttp://vizsla.origo.hu/katalogus/001/807/

Valójában minden olyan módszer szolgáltathat pluripotens őssejt-forrásokat, amely hólyagcsírát, illetve embriócsomót hoz létre. Éppen ezért a nukleáris transzfert (maganyag-átvitelt) alkalmazó, "klasszikus" klónozási technológia is szóba jöhet megoldásként. Ez esetben egy petesejtet megfosztanak sejtmagjától (ezáltal genetikai anyagától), majd az üres peteburkot egyesítik egy komplett testi sejttel. Az így létrejövő sejt képes egy új egyeddé fejlődni (lásd Dolly), vagyis totipotens. (Ma még nem ismert, milyen módon állítódik vissza a testi sejt genetikai órája, azaz miért veszti el specializáltságát a genetikai anyag.) E klónozással létrehozott totipotens sejt osztódása tehát kialakítja a hólyagcsíra állapotot is, amelyből pluripotens őssejtek nyerhetők.

A kutatók világszerte most vizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Ha sikerül ezeket felderíteni és irányítottá tenni, akkor számos betegség - az Alzheimer-kórtól a keringési zavarokig - válik kezelhetővé, egészen új alapokon. A végső cél ugyanis az, hogy "rendelésre" lehessen előállítani olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van. Az őssejtek szaporításával és alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg szövetek pótlására, cseréjére.

A kutatásokhoz szükséges őssejtek alapvetően kétféle forrásból származhatnak: felnőtt, kifejlett szervezetből és embrióból. Az utóbbit alapvetően azért tartják alkalmasabbnak az ilyen jellegű vizsgálatokra, mert az embrionális sejtek értelemszerűen még igen korai fejlődési fázisban vannak, így többféle sejttípus létrehozására képesek. Új eredmények azonban azt mutatják, hogy a felnőtt őssejtek átalakulási képessége is nagyobb, mint azt eddig gondolták.

A területen dolgozó szakemberek többsége azonban egyetért abban, hogy egyelőre nem lehet megmondani, melyik az üdvözítő megoldás: sem az embrionális, sem a felnőtt őssejtekkel kapcsolatos kutatások nem értek még olyan fázisba, hogy ezt el lehetne dönteni.