Tömeges cethalál Angliában és Madagaszkáron

Vágólapra másolva!
Angliában még soha nem történt akkora tömeges delfinpusztulás, mint amelyről néhány napja adtak hírt a brit lapok. Cornwallnál több mint hatvan, Madagaszkáron pedig néhány nappal korábban száz cet vetette magát a partra.
Vágólapra másolva!

Az első delfinekre június 9-én hajnalban leltek rá a parti őrség munkatársai a délnyugat-angliai Portscatho közelében. A mai napig 26 tetemet - köztük több vemhes nőstényt - találtak, további mintegy 40 állatot sikerült megmenteni és visszaterelni a vízbe. A brit önkéntes tengeri élőlényeket mentő búvárok szervezete (British Divers Marine Life Rescue) szerint az Egyesült Királyságban még soha nem történt ehhez fogható mértékű cetpusztulás. Az állatok csíkos delfinek (Stenella coeruleoalba) voltak - ez a faj a nyílt vizeken él, ritkán kerül a parti sekélyebb vizek közelébe, az eset ezért is érthetetlen. Az első tetemek boncolása során nem találtak semmi rendellenességet, az állatok jól tápláltak voltak, sem betegség, sem mérgezés jelei nem mutatkoztak szervezetükben, pusztulásuk tehát ilyen okokkal nem magyarázható - írja a BBC.

Annyi bizonyos, hogy a csíkos delfinek beúsztak néhány folyó torkolatába, az elsők Porth Creek városánál kerültek a partra, a többit a területre érkező állatmentők a környező folyókban, öblökben találták meg. Hogy mi váltja ki a cetek partravetődését, régóta kutatják a tengerbiológusok. A feltevések szerint ebben az esetben az történhetett, hogy a csapat néhány tagja az algákon táplálkozó halrajokat követve, a keskeny öbölben fölfelé úszva bajba került, és társaik az ő "segélykiáltásaikat", kétségbeesett füttyjelzéseiket követték, de ugyanígy megeshet, hogy a tengerjáró hajók keltette zajok zavarták meg őket vagy egy kardszárnyú delfin elől menekülve kerültek a sekély vizekre. Az önkéntesek tovább folytatják a keresést, mert arra számítanak, hogy további állatok kerülnek elő.

Nézze meg a delfinmentést filmen a BBC oldalán!

Száz cet a parton Madagaszkár szigetén

A déli földtekén a cornwallinál is nagyobb pusztulás történt, amikor 100 fehérajkú delfin (Peponocephala electra) rekedt a parti vizekben Madagaszkár északi részén. Az első állatok május végén jelentek meg a sekély tengeröbölben, mára 30 egyed elpusztult, a többi 70 életéért a világ számos pontjáról érkezett állatmentők küzdenek.

A tömeges delfinpusztulás helyszíne közelében az ExxonMobil amerikai olajvállalat végez kutatásokat, amelyek során szeizmikus hullámok segítségével mérik föl a tengerfenéki kőzetek összetételét, ám a cég tagadja, hogy kísérletei bármiféle összefüggésben állnának a cetek halálával. Állításuk szerint az első delfintetemek még azelőtt tűntek fel a parton, hogy a vállalat megkezdte volna szeizmikus kutatásait 50 km-re a szóban forgó parttól, ám a helyzet megoldásáig felfüggesztették tevékenységüket.

A cetek partra vetődését sokan az állatok tömeges öngyilkosságának hiszik. Bár pontos okát még mindig nem ismerik a biológusok, annyi sejthető, hogy természetes és az ember által előidézett jelenségek egyaránt szerepelhetnek az okok között. A delfinek, bálnák óhatatlanul vétenek hibákat tájékozódásuk során, vagy fejlett szociális kötelékeik miatt követik bajba jutott, sérült társaik vészfüttyeit. A természetes okok azonban nem magyarázzák a partravetődések növekvő számát - az esetek egyre nagyobb részében a szakemberek szerint a tengerek fokozódó akusztikus szennyezése áll a háttérben. A tengerészeti radarok, az urbanizálódó tengerparti települések, a tengeri közlekedés, illetve a kőolaj és a földgáz kitermeléséből származó zaj zavarja az állatok tájékozódását. A zajszennyezés mértéke ráadásul minden évtizedben megduplázódik.