Salonga-kalandok: Megint a darazsak

"Ezt nem hiszem el. Állunk az erdőben, épp elhagytak bennünket a bonobók, Isaac a GPS-én nézi, hogy milyen irányban volna érdemes továbbindulni, miközben valami bogarat próbál a füle mellől ellegyezni. Legyez-legyez, egy kicsit odébb is megy, amikor meghallom a dongást. A vészcsengő az agyamban hamarabb megszólalt, minthogy felfogtam volna, hogy miért. Egyszer csak valami fura érzés a mellkasomon, valami fekete dög megcsíp - mi? Fekete dög? Darazsak!!!! - ordítom Andrew felé, Fussatok!!!- ordítja Andrew vissza."

A Kongói Demokratikus Köztársaságban található Salonga Nemzeti Park, Afrika legnagyobb nemzeti parkja különleges titkot rejt. A Földön egyedülállóan itt élnek a csimpánzok mellett legközelebbi rokonaink, a bonobók. Jane Goodall munkásságának köszönhetően a csimpánzok életét, viselkedését, szokásait jól ismeri a tudomány, azonban a bonobókat vagy más néven törpecsimpánzokat alig néhány kutatócsoport tanulmányozza, köztük a németországi székhelyű Max Planck Intézet munkatársai. Hozzájuk csatlakozott dr. Csatádi Katalin etológus, s az ő személyes hangú beszámolóin keresztül mi is megismerhetjük a kongói kutatótábor mindennapjait.

Február 18.

MEGINT A DARAZSAK

Ezt nem hiszem el. Állunk az erdőben, épp elhagytak bennünket a bonobók, Isaac a GPS-én nézi, hogy milyen irányban volna érdemes továbbindulni, miközben valami bogarat próbál a füle mellől ellegyezni. Legyez-legyez, egy kicsit odébb is megy, amikor meghallom a dongást. A vészcsengő az agyamban hamarabb megszólalt, minthogy felfogtam volna, hogy miért. Egyszer csak valami fura érzés a mellkasomon, valami fekete dög megcsíp - mi? Fekete dög? Darazsak!!!! - ordítom Andrew felé, Fussatok!!!- ordítja Andrew vissza. Nem kellett kétszer mondania, öten öt fele futottunk, sugárirányban, csak hallottam Isaac fájdalmas kiáltásait és némán imádkoztam, hogy Andrew-t ne kapják el. Azt hiszem, hogy egyszer eltaknyoltam, de nagyon gyorsan talpra álltam, és rohantam tovább, az akkor már lejtős terepen. Aztán egyszer csak meg kellett hogy álljak, hallgatóztam, donganak-e még, de nem hallottam. Kezem-lábam remegett, de durván. Akkor elkezdtünk egymásnak kiabálni, hogy mindenki rendben van-e. Hozzám Ben volt a legközelebb, mondta, hogy ő épp az ösvényen van, menjek felé. Mondtam, hogy én ugyan el nem mozdulok innen, de bíztatott, hogy menjek csak, nincsenek darazsak. Kérdeztem, Andrew jól van-e, de nem tudta. Azért aggódtam, mert az előző eset után egy csípés is elég lehet ahhoz, hogy olyan allergiás reakció lépjen fel, aminek nagyon rossz vége lehet. Aztán, ahogy kiértem az ösvényre Andrew és Isaac is kiért: Andrew jól volt, megúszta csípés nélkül, Isaac viszont kapott rendesen, vagy 30 helyen megcsípték.

Isaac kezdeti tünetei

Rögtön emlékeztem, hogy ő a legallergiásabb közülünk, még injekciót is hozott magával, ha valami miatt anafilaxiás sokkja lenne. Először nem látszott semmi, mondta, hogy jól van, mehetünk, kereshetjük a bonobókat. Bevett azért egy antihisztamint biztos, ami biztos, és egy kicsit le is ültünk. Ahogy ülünk, egyre jobban vakarózik, és amikor felhúzta a pólóját, hogy megnézze, miért, már 2 centisre duzzadtak a csípései, amik további 3 perc múlva már lúdtojás nagyságú vörös duzzanatok voltak. Olyan allergiás reakciót mutatott, amit még életemben nem láttam, az egész testét hólyagok kezdték borítani, függetlenül attól, hogy hol csípték meg a darazsak. Viszketett, mint a rühes kutya, úgyhogy Andrew-val együtt sürgősen visszaindultak a táborba.

Mi Luke-kal maradtunk, hogy megkeressük a bonobókat, hallottuk is őket, de mire közelebb értünk hozzájuk, már nem hallottuk őket többet, úgyhogy átadtuk a terepet Djamannak, akinek jobb füle van, mint nekünk, és visszajöttünk a táborba. Isaac az étkezőasztalnál ült, láthatóan jobban volt, de szinte az egész testét ellepték a hólyagok, amik akkor már fakultak és nem is viszkettek többet. Hát ijesztő volt, és nagy mázli, hogy ez alkalommal olyan terepen voltunk, ahol tudtunk futni.

A Salonga-kalandok folytatódik

A következő bejegyzésben: Két napom van hátra itt Lui Kotalban, ma reggel kimentem elbúcsúzni a bonobóktól

A napló folytatását naponta közöljük, a következő és a korábbi bejegyzéseket itt olvashatja.