Magyar kutatókon is múlik, hogy ráakadjunk a földönkívüli élet nyomára

Exobolygó
Vágólapra másolva!
Az utóbbi évtizedekben felgyorsult a bolygókutatás: már több mint ezer exobolygóról, azaz idegen csillag körül keringő planétáról tudunk. Vizsgálatukból magyar szakemberek is kiveszik a részüket a Kepler-űrtávcsővel végzett tudományos munkához kapcsolódva.
Vágólapra másolva!

Űrtávcsővel keressük a földszerű bolygókat

A csillagászati kutatások végső célja: a földönkívüli élet nyomára bukkanni. És ugyan hol lehetne erre nagyobb esély, mint egy olyan bolygón, ahol a mi Földünkhöz hasonlóan ideálisak ehhez a feltételek? E logika mentén tehát megindult a földszerű bolygók felkutatása.

A 2009-ben pályára állított Kepler-űrtávcső fontos eszköz az exobolygók kutatásában Forrás: Wikimedia Commons

A NASA egy speciális műszert fejlesztett ki a célra: 2009-ben indult útjára a Kepler-űrtávcső. Három és fél éves pályafutása alatt a műszer folyamatosan, fél óránként készítette a képeket az általa egyidőben megfigyelt, körülbelül 100 000 csillagról.

A Kepler-űrtávcső szerkezeti felépítése Forrás: Wikimedia Commons

Az irdatlan mennyiségű fotó feldolgozásában magyar kutatók is részt vesznek, a Kepler-projekten belül a tizenegyből két munkacsoportot ők alkotnak.

Csak akkor látjuk a bolygót, ha takarja a csillagot

Fontos is, hogy alapos vizsgálat alá vessék a fotókat, az űrtávcsőhöz kapcsolódó kutatási módszer ugyanis kissé bonyolultnak tűnik. A Kepler felbontása kifejezetten rossz, így csak abból tudnak bolygó jelenlétére következtetni a kutatók, amikor az égitest elvonul a csillagja előtt.

A HAT-P-7 jelű exobolygó fedésével kapcsolatos fényerőváltozás diagramja Forrás: Wikimedia Commons

Ekkor ugyanis kitakar egy kis részt a csillagból, aminek az adott ponton csökken a fényessége. A fotókkal ezt a fényesség-csökkenést tudják bemérni. A módszert továbbgondolva magyar kutatóknak már azt is sikerült modellezniük, hogy hogyan is néz ki egy halványodás-fényesedés akkor, ha még egy hold is kering a bolygó körül. A Kepler-űrtávcsővel bemért több mint ezer exobolygóról lassacskán tehát egyre több információnk lesz.

Optimizmusra adnak okot az eddigi exobolygó-kutatások

A legfontosabb feladatoknak azonban még csak most láthatnak neki a csillagászok: a Keplert követő utódként már készülnek a 30-35 méteres átmérőjű távcsőtükörrel felszerelt teleszkópok.

Űrtávcső Schmidt rendszerű teleszkópja tükrének szerelése Forrás: Wikimedia Commons

Ezektől azt remélik, hogy közvetlenül tudják majd vizsgálni a bolygókat is, így a légkör és a felszín összetételének elemzése is megvalósíthatóvá válik. A kutatók tehát optimisták.

A 2M1207 jelű törpecsillag (A képen kék színárnyalatban) kísérője, a 2M1207 b (vörös színben) volt az első exobolygó, amelyet sikerült megörökíteni Forrás: Wkimedia Commons

A Kepleres vizsgálatokban is részt vevő Sárneczky Krisztián szerint a mi generációnk lehet az, amelyik már találhat az élet hordozására legalább alkalmas bolygót. A kisbolygók kapcsán is szaktekintélynek számító magyar kutatóval készült teljes interjút megtekinthetik ma esti 11 órától az OzoneNetwork Egyenlítő című műsorában.