Megtalálták a Föld képmását

Vágólapra másolva!

Hatalmas bejelentést tett a NASA: a Kepler-űrszonda megtalálta a Föld majdnem teljes képmását, amelyen tökéletesek a feltételek ahhoz, hogy élet is kialakulhasson a felszínén. A második Földről szóló sajtótájékoztatóról az Origo munkatársa folyamatosan tudósít.

Nagy Nikoletta

Vágólapra másolva!

NASA exobolygó felfedezés bejelentés űrtávcső Kepler

Úgy tűnik, a Kepler-űrtávcső megtalálta bolygónk képmását: a most felfedezett Kepler 452b majdnem ugyanolyan messze kering csillagától, mint mi a Naptól, és hasonló összetételű lehet, mint a Föld.

Második Földként emlegetik

Bár korábban is találtak már lakható zónában keringő exobolygókat, a mostani felfedezés hasonlít a leginkább a Földre, sok helyen már második Földként is emlegetik. Csillaga, amely körül nagyjából olyan távolságra kering, mint mi a sajátunktól, 4%-kal sűrűbb és 10%-kal fényesebb, mint a Nap. A bolygó maga 1,6-szor nagyobb, mint a Föld, és

a kutatók biztosak benne, hogy szilárd kőzetplanétáról van szó.

Művészi illusztráció a Föld és a Kepler 452b összehasonlításáról Forrás: NASA

Életet is hordozhat

A Kepler 452b 1400 fényév távolságra található a Földtől. 384,84 nap alatt kerüli meg a csillagát, pályája 5%-kal van távolabb, mint miénk a Naptól -

így bőven a lakhatósági zónába esik, ahol a víz megfelelő halmazállapotban lehet ahhoz, hogy életet hordozhasson.

A Kepler tavaly is talált egy hasonló méretű, Föld-szerű bolygót, a Kepler 186f-et, de ez egy vörös törpe körül keringett, ami sokkal hidegebb és kisebb, mint a Napunk. A Kepler 452b saját csillagunk hasonmása körül kering.

A NASA sajtótájékoztatójának résztvevői:

John Grunsfeld - NASA Science Mission Igazgatóság (SMD) vezetője
Jon Jenkins – A NASA's Ames Research Center Kepler missziójának vezető elemzője
Jeff Coughlin – A SETI Intézet Kepler missziójának kutatója
Didier Queloz – A Cambridge Egyetem asztrofizika professzora

John Grunsfeld, a konferencia egyik résztvevője a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén Forrás: NASA

"Új felfedezés, amely a szívébe talált annak, ami a NASA lényege. Ez a felfedezés biztos hogy mindenkit inspirálni fog a világon. Olyan kérdéseket feszegettünk eddig, mint hogy egyedül vagyunk-e a világon" - mondta el John Grunsfeld. - "A válaszhoz ma biztosan egy lépéssel közelebb kerültünk. Olyan sziklás bolygót szerettünk volna találni, ahol létezhet víz."

A Kepler következő, 2017-es missziójában azokra a közeli bolygókra koncentrál, ahol megteremthető az élet az emberiség számára.

"Ma szeretnénk bemutatni a Kepler 452B –t!" - nyilatkozta Jon Jenkins. - "Az új bolygó másfélszer akkora, mint a Föld. A Naptól pont olyan távolságra kering, ami élhetővé teszi.

A bolygó pályájának mérete is és a naprendszere is hasonlít a Földünkéhez.

A Kepler 452b 6 milliárd éves és 10%-kal több energiát kap a csillagjától, mint mi a Napunktól. Az évek is hasonlóan alakulnak, mint nálunk: a Földön egy év a Kepler 452b-n is egy évet jelent."

A Földhöz hasonló exobolygók sorrendben: Kepler 22b, Kepler 69c, Kepler 452b, Kepler 62f és Kepler 186f Forrás: Wendy Stenzel

Kétszer akkora a gravitáció, mint itthon

Jon Jenkins, a NASA Ames Research Center Kepler missziójának vezetője Forrás: NASA

Jon Jenkins elmondta, hogy a Kepler 452b-n valószínűleg kétszer akkora a gravitáció, mint Földünkön. "Tudnánk alkalmazkodni hozzá" - mondta el a kutató. - "Néhány generáció elteltével teljesen természetessé válhatna számunkra is. Az emberi testnek elképesztő képessége van a helyreállításra és a körülmények adaptálására."

A földi élet működését a fotoszintézis biztosítja, a Kepler 452b pedig több energiát kap Naphoz hasonló csillagától, mint a Föld. Így valószínűleg a növények is fennmaradhatnának a felszínén. "Ez azonban még a jövő zenéje" - tette hozzá Jenkins. - "A második Föld 1400 fényév távolságra van tőlünk!"

A növények képesek lehetnek a fotoszintézisre a bolygón

A NASA geológusai elemezték a Kepler küldte adatokat, és arra jutottak, hogy valószínűsíthetően aktív vulkánok lehettek az új bolygó felszínén. "A napfény és a napsütés hasonló lehet ahhoz, mint amit a Földön tapasztalunk, így a növények is képesek lehetnek a fotoszintézisre a második Földön."

Nagyon hasonló lehet az otthonunkhoz

- mondta el John Couglin.

Mi már nem fogjuk látni

Az 1400 fényévnyire keringő Kepler 452b-t mi már valószínűleg nem fogjuk látni, hiszen jelenleg nem tart ott a technológiai fejlődésünk, hogy eljussunk hozzá.

"Mi már nem láthatjuk, de a gyerekeink gyerekeinek gyerekei talán igen" - mondta el Jeff Coughlin. - "Ez ad reményt és célt a következő generációknak." Még ha fénysebességgel haladnánk is, évtizedekbe telne, hogy odaérjünk a bolygóhoz. Mégis nagyon sok mindent ki tudunk deríteni innen, a Földről is.

A 2013-ban felfedezett exobolygó, a Kepler 62e, amely szintén a lakhatósági zónán belül kering, de sokkal hidegebb, mint a Kepler 452b Forrás: David A. Aguilar / Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ

A távcsöveinkkel felfedezhetjük, van-e rajta élet

"El tudjuk készíteni az első kezdetleges térképet erről a Föld-szerű bolygóról" - nyilatkozta Couglin. - "A legizgalmasabb kérdés az, hogy teleszkópjaink segítségével fel tudjuk-e fedezni a potenciális életet a bolygón. A válasz: igen."

Egyelőre semmi bizonyítékunk nincs, hogy lenne élet a planéta felszínén,

de a Kepler feladata jelenleg az, hogy képeket készítsen róla. Nem tud azonban olyan közel kerülni a felszínhez, hogy választ adhasson erre a kérdésre - arra viszont igen, hogy vannak-e olyan életnyomok, amik arra utalhatnak, hogy lehet élet a bolygón.

Valószínűleg ezt képesek leszünk később megállapítani, azonban az is biztos, hogy drámaian különbözni fog attól, amit a Földön tapasztalunk

- tette hozzá Couglin.

Keressük az új Földet

A Kepler-űrtávcső 2009 márciusában indult kozmikus útjára a Discovery-program keretein belül. Fő feladata, hogy exobolygók után kutasson egy meghatározott területen, a Hattyú (Cygnus) és a Lant (Lyra) csillagképek határán. Lakható zónán belül található exobolygók után már 1992 óta kutatnak a csillagászok, és 1995-ben fedezték fel az első Nap-típusú csillag körül keringő bolygót (51 Pegasi). Ezután sorra mutattak ki a csillagok radiális sebességének változása alapján exobolygókat.

A Kepler forradalmasította az exobolygók kutatását. Az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét – ezernél is többet – a Kepler fedezte fel. Az űrtávcső extrém pontos fényességmérésének hála jóval többet tudunk a csillagok szerkezetéről is Forrás: NASA Ames/JPL-Caltech/T. Pyle

Földszerű bolygók után kutat

A Kepler által talált exobolygók számából már komoly következtetéseket vonhatunk le arra nézve, mekkora esélye lehet annak, hogy egy másik bolygón élet alakulhasson ki. Egy tucat vagy annál több Föld-szerű planéta felfedezése esetén ez a bolygótípus már relatíve gyakorinak tekinthető,

így könnyen lehet, hogy valamelyiken adottak a feltételek az élethez.

Már 11 lakható zónán belüli bolygót találtunk

Az űrszonda első misszióján a 4661 lehetséges jelöltből 11-ről sikerült megállapítani, hogy olyan Föld-szerű bolygó, amely központi csillagának lakhatási zónáján belül kering, azaz nem túl közel, és nem is túl távol, hanem pontosan ideális körülmények között.