Bizarr szörnyet mosott partra az óceán

rókacápa
A partra mosott rendkívül ritka nagyszemű rókacápa teteme
Vágólapra másolva!
Martin Sthelik cseh turista nemcsak Új-Zéland természeti szépségeiből kapott ízelítőt, hanem még egy rendkívül ritka cápafaj tetemét is lábai elé mosta a Csendes-óceán.
Vágólapra másolva!

Nem erre számított a fövenyen tett sétáján

Martin Sthelik a Cseh Köztársaságból érkezett rokoni látogatásra a maorik földjére, Új-Zélandra, február végén. Nagybátyjával George Pleskyvel a festői szépségű Ruakaka Beach fövenyén sétáltak,

amikor egy furcsa, fekete színű testre figyeltek fel,

amely a partra futó hullámok között sodródott.

A partra mosott rendkívül ritka nagy szemű rókacápa teteme Forrás: George Plesky

Amikor Martin Sthelik közelebbről is szemügyre vette a tányér méretű fekete szemekkel és rendkívül hosszú farokkal rendelkező haltetemet, elmondása szerint kisebb sokkot kapott a látványtól. „Nagyon furcsa, ezelőtt még sohasem láttam hasonlót.

Rendkívül szokatlan volt” – kommentálta a felfedezést George Plesky a The Northern Advocate lap munkatársának. Clinton Duffy tengerbiológus, cápaszakértő elmondta, hogy a tetem egy, a mélyvizekben honos nagy szemű rókacápáé, amely csak kivételesen ritkán kerül a partok közelébe.

A szürkületi zóna furcsa vadásza

A nagy szemű rókacápa (Alopias superciliosus) a heringcápa-alakúak rendjébe (Lamniformes) sorolt rókacápafélék családjának (Alopiidae) egyik faja. (A család összesen három fajból áll.) A rókacápák nyílttengeri ragadozók, és jellemzően a felszín közeli vizekben vadásznak rajhalakból álló zsákmányukra, kivéve a nagy szemű rókacápát, amely az óceán szürkületi zónája, a 200 és 1000 méter közötti mezopelágikus régió lakója.

A Ruakaka Beach fövenyére kisodródott nagy szemű rókacápa teteme Forrás: George Plesky

Egyik legfeltűnőbb vonása az óriási szem. A csésze méretű, 10 cm átmérőjű hatalmas szemek a mélyvizek roppant fényszegény közegében is viszonylag jó látást biztosítanak e cápafajnak. A másik rendkívüli sajátossága (ez a másik két rókacápafajra is jellemző) a farokúszó szokatlanul hosszú felső lebenye, amely az állat teljes testhosszának mintegy felét teszi ki. Életmódjáról szinte alig tudunk valamit.

A nagy szemek a nagy mélységek sötét vizeiben segítik elő a jobb látást Forrás: NOAA

Más heringcápákhoz hasonlóan a nagy szemű rókacápa is állandó testhőmérsékletű, egy speciális vércirkulációs rendszernek köszönhetően.

Napközben általában 300 és 500 méter mélyen tartózkodik,

éjszaka, a mélyvízi élőlények napi periódusú függőleges vándorlását követve a felszín közeli vizekig emelkedik. Zsákmánya halakból és lábasfejűekből áll. Világszerte előfordul a meleg vizű tengerek mélyén, bár nem tekinthető gyakori fajnak.

A nagy szemű rókacápa igen ritka, búvárok szinte sohasem találkozhatnak ezzel a fajjal Forrás: NOAA

A nagy szemű rókacápa a Földközi-tenger nyugati medencéjében is előfordul. A kisebb hímek teljes testhossza kifejlett korukban 2,7–2,9 méter, nőstények 3,3–3,6 méter hosszúak.