Kudarccal végződött a hágai klímakonferencia<BR/>

Összeomlott szombaton a hágai klímakonferencia, miután az Európai Unió és az Egyesült Államok nem tudta áthidalni a globális felmelegedés megfékezésének módozataival kapcsolatos nézeteltéréseit.

Az 1997-es kiotói jegyzőkönyv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását behatároló kvótákat szabott meg 38 ipari ország számára. A hágai konferencia résztvevőinek a jegyzőkönyv megvalósításának módozataiban kellett volna megállapodniuk. Pronk olyan elvi állásfoglalás elfogadtatására törekedett, amely legalább a gázkibocsátás mérséklésének alapelveit rögzíti, de reményei az ellentétek miatt szertefoszlottak.

Mindamellett Michael Foret belga tárgyalóküldött megerősítette: az európaiak megosztottak abban a kérdésben, hogy az újonnan telepített erdők és a termőtalaj által lekötött széndioxid-mennyiség beszámítható-e az üvegházhatást - végső soron a Föld felmelegedését - előidéző gázok kibocsátása ellenében.

* * *

A konferencia utolsó szakaszában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről várt végleges megállapodás helyett a résztvevők már csak egy általános politikai megállapodás elfogadására törekedtek, s megállapodtak abban, hogy a globális környezetvédelemről kötött 1997-es kiotói keretmegállapodás megvalósítását és ratifikálását szolgáló részletes határozatokat várhatóan a májusi bonni konferencián hozzák meg.

Az Európai Unió pénteken elfogadhatatlannak ítélte meg azt a kompromisszumos zárónyilatkozat-tervezetet, amelyet csütörtökön este az ENSZ égisze alatt rendezett klímakonferencia elnöke, Jan Pronk holland környezetvédelmi miniszter terjesztett elő. Amerikai részről viszont David Sandalow, a küldöttség egyik vezetője azt mondta, hogy bár az Egyesült Államok ellenez bizonyos kitételeket, a tervezet megnyithatja a párbeszédet Washington és az EU között.

A vita középpontjában továbbra is az áll, hogy a fejlett államok környezetszennyező széndioxid-gázplafonjához mennyit "írnak jóvá" abból a mennyiségből, amelyet az erdők, vagy a termőtalaj nyel el. Pronk javaslata 60 millió tonnában maximálná az Egyesült Államok számára engedélyezett széndioxid-mennyiséget, ezzel azonban a Kiotóban kért csökkentésnek mindössze 10 százalékát hajtanák végre. Az Egyesült Államok a mennyiség kétszeresének "elnyelését" akarta.

Robert Watson, az ENSZ kormányközi klímabizottságának vezetője a Reuters-nek úgy nyilatkozott: elfogadhatatlan az erdők felhasználása a globális felmelegedés ellen környezetvédelmi és társadalmi óvintézkedések nélkül.

A különböző környezetvédő szervezetek bírálták a gázkibocsátásokkal való "üzletelést", mert szerintük így a fejlett országok lemondhatnak a szennyezéscsökkentés jelentős hányadáról azzal, hogy támogatják a fejlődő országok környezetvédelmi programjait. Roda Verhayen, a Föld Barátai szervezet képviselője szerint az a legnagyobb gond, hogy ebben a rendszerben az egyes kormányokat nem kötelezik arra, hogy saját országaikban tegyenek lépéseket a szennyezés csökkentésére. A Greenpeace első elemzései azt mutatták ki, hogy e jelenlegi tervek nemhogy csökkentenék a gázok általi légszennyezést, hanem 2010-ig 8,6 százalékkal növelnék azokat.

(MTI)

Ajánló:

A 6. Klíma Konferencia hivatalos honlapja. Az [origo] dossziéja - friss hírek, háttéranyagok, tudósítások a konferenciáról, kvíz.