Nemzeti park az óceán mélyén<br/>

A kutatók megdöbbenésükben és csodálatukban "Az elveszett város" névre keresztelték az Atlanti-óceán aljzatán felfedezett gigantikus mélytengeri füstölgők kéményeit.

Az Atlanti-óceán középvonalában egy hatalmas, 2-3 ezer méter magas hegyvonulat húzódik, amely az Atlanti-hátság nevet viseli. A hátság vonala egyben kőzetlemez-határokat jelöl, s tektonikusan igen aktív terület. 2000. december 5-én az aktivitás lenyűgöző következményeit fedezték fel mélytengeri kutatók, hatalmas kőzetoszlopok formájában. A tornyok egy forróvíz-feltörésekben gazdag hasadékrendszer mentén magasodnak az óceáni aljzat fölé.

Ilyen alakzatokat már több évtizede ismerünk. A kéményszerű formák a forró víz ásványainak kiválásával keletkeznek. Az ásványokban gazdag víz feltörése egy füstoszlop megjelenéséhez hasonló, innét kapták a nevüket is: mélytengeri füstölgők. A Kelet-Pacifikus-hátság füstölgőinek környékén furcsa életközösségeket fedeztek fel, ahol a tápláléklánc alapját a víz ásványi anyagaival táplálkozó baktériumok jelentik. Őket magasabb rendű élőlények, például furcsa, hatalmas csőférgek és albínó rákok, kagylók fogyasztják.

Az egész rendszer nélkülözi a napfényt, amely ilyen - 3-4 ezer méteres - mélységbe már képtelen lehatolni. (Ma már nem állja meg tehát a helyét a kijelentés, mely szerint minden életnek a napfény az alapja.) A füstölgők életközösségei zárt rendszert alkotnak, amelyet a Föld belső hője tart életben. Ha egy füstölgő beszünteti a működését, minden élet elpusztul körülötte - ez olyan, mintha a Nap hunyna ki számunkra. Izgalmas lehetőséget jelent, hogy a Jupiter Europa nevű holdján talán hasonló formában létezik az élet.

Az új füstölgőkre a hátság északi részén, az északi szélesség 30. foka környékén bukkantak rá Scripps Oceanográfiai Intézet, a Duke- és a Washington Egyetem kutatói. A felfedezés valósággal lenyűgözte az expedíció tagjait. A 60 méter magas tornyok az eddigi legnagyobb ismert hidrotermális kéményeknek számítanak, s egy teljesen új típust képviselnek. "Ha a szárazföldön lennének, nemzeti parkot létesítenének körülöttük" - nyilatkozta Jeff Karson (Duke University), a kutatások egyik vezetője.

A kutatókat meglepte, hogy a lépcsős falú kémények anyaga főleg karbonátos ásványokból és szilícium-dioxidból áll, mivel a korábban megismert alakzatok zöme vasban és kénben gazdag ásványokból épül fel. A kémények oldalán és tetején a cseppkőbarlangokból ismerős mintázatok és képződmények láthatók, amelyek kialakulásáról egyelőre nem sokat lehet tudni. Életközösségek nyomait egyelőre nem találták.