Ritka partimadarak Csongrádban

A lilefélék csoportjába tartozó partimadarak közül számos ritkaságot figyeltek meg a madarászok ezekben a hetekben Csongrád megyében.

Csigaforgató (Haematopus ostralegus)

Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjának munkatársa arról számolt be, hogy a tömörkényi Csaj-tavon egy csigaforgatót észleltek. Ez a madár Európában főleg tengerparti faj, amelynek egy Kelet-Európában és Közép-Ázsiában élő, a tengertől távolabb is költő alfaja vetődik el Magyarországra. Nevét onnan kapta, hogy "étlapján" főleg puhatestűek szerepelnek.

Egy kis goda megjelenése ugyancsak a Csaj-tavon azért keltette fel a szakemberek érdeklődését, mert tundrai fészkelő és tengerparti vonuló, így ritkán látni szárazföld belsejében.

A szegedi Fertőn három fenyérfutó került a madarászok szeme elé. Ez az apró, gyors mozgású partfutó hozzánk legközelebb a Spitzbergákon és Grönlandon szaporodik. A Szegeden felbukkant három példány érdekessége, hogy még mindig világos színű téli ruhájukat viselik, pedig májusban már általában vedlenek.

Ugyancsak a szegedi Fertőn pihent meg néhány tavi cankó; a faj fészkelőként már kipusztult az országban, csak a Duna-deltától kelet, észak-kelet felé, a sztyepp övezetben költ.

Fenyérfutó (Calidris alba)

Európai szinten veszélyeztetett, fogyatkozó, ezért Magyarországon is fokozottan védett faj a kifejezetten ritkának számító nagy sárszalonka. Egy egyedet a Csanádalberti mellett lévő Montág pusztán figyeltek meg.

A récék közül egy üstökösréce tojó felbukkanását tartják a legérdekesebbnek a szakemberek, a madarat a szegedi Fehértavon látták. Kókai Károly tájékoztatása szerint ez a kacsafaj a Dunántúlon kis számú fészkelő, Csongrád megyében viszont eddig csak egyetlen, évekkel ezelőtti költéséről tudnak.

A fütyülő récék általában áprilisban elhagyják Magyarországot, ám egy pár a napokban még a szegedi Fehértavon időzött.