Az időjárás és az idei nyár

Vágólapra másolva!
Könnyen elképzelhető, hogy júliusban és augusztusban is marad a változékonyság, és a felhősebb, záporosabb, zivatarosabb heteket nem követi tartósan hosszú száraz, meleg időszak. A nyaralásra - minden valószínűség szerint - idén is a július 20. és augusztus 20. közötti napok lesznek a legalkalmasabbak.
Vágólapra másolva!

Nyár elején a meteorológusok rendre egy sokunkat alapvetően érintő kérdéssel találják magukat szemben: milyen lesz az idei nyár? Terveznünk kellene a szabadságot, befizetnünk a nyaralást. A válasz rendre leginkább egy vállvonogatás. Természetesen nem arról van szó, hogy az előrejelzők el akarnának titkolni valamit, sem arról, hogy hidegen hagyja őket a téma. A helyzet egyszerű: nem tudnak olyan részletes választ adni, amilyet a kérdező várna.

Tudományunk jelenlegi állása szerint a napi szintre lebontott és a köznapi felhasználók által már megszokott részletességgel - és pontossággal - bíró előrejelzést 5-7 napra előre lehet szolgáltatni. Az úgynevezett numerikus modellek eredményeire alapozva még további egy hétre előre lehet mondani - de már csak tájékoztató jelleggel - időjárás előrejelzést. Két héten túl, hónapos nagyságrendben a meteorológus igazából már csak statisztikai adatokat, információkat tud szolgáltatni: hosszú adatsorok alapján az adott időszakban, adott helyen (pl. nyári hónapban) milyenek az átlagos jellemzői az időjárásnak. Ennél az éghajlati vagy klímainformációnál lényegesen pontosabb eredményt hozó eljárást, modelleredményt még nem sikerült kidolgozni, nemcsak Magyarországon, de másutt sem.

A hasonlósági elv

Az elmúlt évtizedekben legígéretesebbnek a hasonlósági (analógiás) elven alapuló eljárás bizonyult, amelynek lényege, hogy a szakemberek az archívumokban olyan időjárási helyzeteket, szituációkat keresnek, ami az adott helyzethez hasonló, és azt föltételezik, ami azután következett, az vélhetően ez alkalommal is megtörténik majd. Persze a probléma már ott jelentkezik, hogy két tökéletesen hasonló időjárási helyzetet nem lehet találni, a légkörnek gyakorlatilag végtelen sok állapota létezik, a minták száma pedig igen kevés.

Újabban még inkább előtérbe kerültek olyan számítógépes programok, amelyek a modellfuttatásokat hosszabb időre (1-2 hónapra) előre végzik el, egyfajta valószínűségi, simított eredményeket kihozva. De különösen olyan helyen, mint a Kárpát-medence, egyelőre ettől sem lehet sokat várni.

Milyen lesz az idei nyár?

A szakemberek persze igyekeznek a nekik szegezett meteorológiai kérdésre legjobb tudásuk szerint választ adni - például arra, hogy milyen lesz a 2004-es év nyara itt a Kárpát-medencében. A június az, amire már ki lehet jelenteni: egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy csapadékosnak és az átlagosnál hűvösebbnek ígérkezik. Nem várható tartós nyári meleg, kánikula. Ezen a héten csak néhány napra emelkedik a hőmérséklet a 30 Celsius-fokos érték közelébe. Mondhatjuk, hogy szokásos "medárdi" időjárás alakul ki, és az elmúlt évek júniusi időjárása volt a rendhagyóan meleg, száraz és napos.

Forrás: MTI/Földi ImreNagy kérdés a folytatás: a július és az augusztus. A "bármi lehet" alternatíván belül egyetlen szakembert sem lepne meg, ha ebben az évben nem alakulna ki a 2000-es években már szinte megszokott tartós kánikula. Könnyen elképzelhető és az éghajlatunk sajátosságába nagyon is belefér, hogy júliusban és augusztusban is marad a változékonyság, és a felhősebb, záporosabb, zivatarosabb időszakokat nem követi tartósan hosszú száraz, meleg periódus.

Ezen túlmenően az ICI Interaktív Meteorológia szakemberei is csak azt tudják mondani, hogy azok, akik itthon akarnak nyaralni, lehetőleg július 20. és augusztus 20. között tegyék, mert klimatológiailag ekkor van a legnagyobb esély a jó időre - persze garancia nélkül.

ICI Interaktív Meteorológia