A Kaszpi-tenger keleti partja - a hét műholdképe

Az ELTE műholdvevő állomása vételkörzetének keleti határára, Türkmenisztán kaszpi-partvidékére látogatunk e heti műholdképünkön.

A Kaszpi-tengert csak mérete és sótartalma miatt nevezik tengernek, valójában a világ legnagyobb, a tengerektől elzárt állóvize - a világ legnagyobb sóstava. Vízszintje mintegy 26-28 méterrel a világtengerek szintje alatt van, legnagyobb táplálója a Volga-folyó. Partjain 5 ország, Oroszország, Azerbajdzsán, Irán, Türkmenisztán és Kazahsztán osztozik.

Képünkön a tenger keleti partjának egy részletét, a Kara-Bogaz-öblöt (türkménül: Kara-Bogaz-Gol) és környékét láthatjuk. A száraz partvidék az Usztyurt sivatagos terület parti elvégződése. A part déli végénél a Krasznovodszki-öblöt láthatjuk, a névadó település, Türkmenisztán legnagyobb kikötővárosa a kis, türkizkék színű öböl északi oldalán helyezkedik el. A délkeleti sarokban a Kopet-dag hegyvonulat egyik gerince tűnik fel.

A kép nagyobb méretben

A Kara-Bogaz-öböl vize egy nagyon szűk szoroson keresztül van kapcsolatban a Kaszpi-tengerrel, és ez a szoros a vízszint változásai miatt gyakran elzáródik. Az öböl így természetes sólepárló medenceként működik. A beáramló enyhén sós víz a csatorna zárt fázisában elpárolog, a só viszont megmarad. Az öböl vizében nagyon feldúsul a só: ez a víz színén is látszik, emiatt látjuk halvány türkiz színben.

A vételkörzet szélén a kép felbontása a lapos rálátási szög miatt kicsit romlik, emiatt a felvételen látható felszínformák valamivel elmosódottabbak annál, mint ahogy azt megszokhattuk.

Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)