Az okapi (Okapia johnstoni) az egyik utolsóként felfedezett nagyemlős, amit 1900-ben írtak le először. Az "erdei zsiráf" élő kövületnek számít, a Kongó-medence sűrű esőerdeiben élForrás: Wikimedia Commons/Daniel Jolivet
2/17
A horrorisztikus kinézetű pelikánangolna (Eurypharynx pelecanoides) mélytengeri ragadozó, amely magánál nagyobb zsákmányt is képes lenyelniForrás: PLOS One/David Shale
3/17
A tüskés kabóca (Umbonia spinosa) megfúrja a faágakat, amelyen át nedveket szívogat. A hátáról felmeredő hatalmas tüske funkciója vitatott a zoológusok közöttForrás: Wikimedia Commons/Naranjelis23
4/17
Az óriás ászkarák (Isopoda spp.) csoportjának legméretesebb képviselője, amely a nagy óceáni mélységekben fenéklakó életmódot folytat.Forrás: NUS/Baruna Jaya
5/17
A tüskés ördög (Moloch horridus) vagy moloch bizarr kinézetű rovarevő hüllő, amely Ausztrália középső és nyugati sivatagos területein honosForrás: Wikimedia Commons
6/17
A vörös ajkú denevérhal (Ogcocephalus darwini) csak a Galápagosz-szigetek vizeiben fordul elő, általában 30 méternél nagyobb mélységben. Rossz úszó, ezért leginkább a tengeraljzaton "sétálgat"Forrás: Science Focus/Helene Pilcher
7/17
A panda-hangya (Euspinolia militaris) neve igen megtévesztő, mivel ez valójában egy szárnynélküli darázs. A nőstények hatalmas fullánkja fájdalmas csípést okozhatForrás: Usman Sheikh
8/17
A kocsonya vagy pacahal ( Psychrolutes marcidus) talán a legbizarrabb kinézetű halféle, amely a Csendes-óceán nagy mélységeiben, 800 és 2500 méter közötti élForrás: Australian Museum
9/17
A Pápua Új-Guinea folyamaiban honos Pacu-hal (Colossoma spp.) vastag és lapos fogai első pillantásra az emberi fogsorra emlékeztetnekForrás: Palm Beach Post/Zach Dennis
10/17
A közép-ázsiai sztyeppéken élő szajga vagy tatárantilopnak (Saiga tatarica) rendkívül furcsa az arc berendezkedéseForrás: Wikimedia Commons/Andrey Giljov
11/17
A mélytengeri viperahalfélék (Stomiidae) rendelkeznek a gerinces élővilág testarányosan legnagyobb fogaivalForrás: Monterey Bay Aquarium Research Institute
12/17
A horrorfilmek világát idéző koboldcápát (Mitsukurina owstoni) 1897-ben fedezték fel a Tokiói-öbölben. A ritka, 4-5 méter hosszú cápa a mélyvizek lakójaForrás: Museums Victoria
13/17
Az északi sarkvidék jeges vizeiben élő narvál (Monodon monoceros) hatalmas akár 3 méter hosszú agyara a legendák egyszarvújára emlékeztetForrás: Evrim Ağacı
14/17
A sci-fi világát idéző közönséges disznócápa (Oxynotus centrina) a Földközi-tengerben is előfordul, a 100 és 600 méter közötti mélységtartománybanForrás: Facebook/Elba Aquarium
15/17
A lila béka (Nasikabatrachus sahyadrensis) rendkívül ősi faj, amely csak India déli részén, a Nyugati-Ghátok vidékén honos. A 2003-ban felfedezett béka nem ugrik és brekeg, hanem ugatForrás: Wikimedia Commons/Karthickbala
16/17
Az Atretochona-kígyó (Atretochoana eiselti) valójában nem hüllő, hanem egy vak, és lábatlan kétéltű fajForrás: Mongabay/Matt Roper
17/17
A kék sárkány vagy tengeri fecske (Glaucus atlanticus) egy planktonikus, szabadon sodródó életmódot folytató csupaszkopoltyús csiga, amely medúzákra, köztük az életveszélyes portugál gályára (Physalia spp.) vadászikForrás: Doug Perrine
