Ki építtette Mátyás király palotáját?

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné (rekonstrukció)

Visegrád a 14. században, az Anjou-korban fényes királyi székhely volt. Luxemburgi Zsigmond idejében épülhetett az a királyi nyaraló, amit a történeti hagyomány Mátyás palotájaként emleget.

Buda fél évezreddel ezelőtti arculatáról, a Zsigmond király korában kezdődött építkezésekről, valamint a kutatók rendelkezésére álló forrásokról és építészeti maradványokról olvasható összeállítás a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán, az Mta.hu-n.

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné Forrás: Origo

A Magyar Károly régész által írt cikkből kiderül az is, hogy mi az, amit csak sejtenek, és mi az,

amit biztosan tudnak

a szakemberek e hajdani, léptékében és formájában is európai színvonalú épületegyüttesről.

Homályba vész a palota eredete

Mátyás király reneszánsz palotájáról kevesebb pontos információval rendelkeznek a kutatók, mint például a szomszédos – és a magyaroknak a közvetlen dinasztikus kapcsolatok miatt is fontos – Prága vagy Krakkó királyi palotája esetében.

Csonkolt-faágas díszítés a prágai Szent Vitus-templom Ulászló-féle erkély-oratóriumán Forrás: MTA/Magyar Károly

Ezeknél ugyanis a korszakra vonatkozó írott források többnyire bőségesebbek. Ami még ennél is lényegesebb: ha részben átépítve, későbbi építményekkel eltakarva is, de több emelet magasságban, eredeti helyzetükben megőrzött díszítőelemekkel állnak azok a korabeli épületrészek, amelyeket Budán jószerével csak alapfalakból, vagy jobb esetben némi felmenő falmaradványokból, kiegészítve, helyreállítva ismerhetők.

Zsigmond korában már bizonyosan állt a királyi lak

A képi források tekintetében azonban viszonylag szerencsések a szakemberek: a középkor végi palota két látképe is ismert.

Részlet a visegrádi királyi palotából (rekonstrukció) Forrás: Visegrád.hu

E két ábrázolást a török hódoltság korában még számos további követte.

Ezek egy része eredeti helyszíni rajzok nyomán készült,

és a középkori palota még álló részeiről is fontos részleteket őrzött meg.

Uralkodása legelején Luxemburgi Zsigmond (uralkodott 1387 és 1437 között) ugyancsak Visegrádot használta királyi székhelyként, de aztán Budára költöztette át az udvart Forrás: Wikimedia Commons

Arra a kérdésre, hogy mégis kinek a palotájáról beszélhetünk, a kutatók nagy része azt válaszolja, hogy a középkori palota fő körvonalaiban már Luxemburgi Zsigmond alatt (1387–1437) kiépült. Ezt Mátyás csak átépíttette, felújíttatta, jórészt abban a reneszánsz stílusban, amelyet az Alpoktól északra regnáló uralkodók közül először éppen ő vett át Itáliából.

Faragott vörös márvány darab II. Ulászló monogramjával Forrás: MTA/ Tihanyi Bence

Árnyalja azonban a képet, hogy nem minden reneszánsz kőfaragvány szükségképp Mátyás-kori. Egy részükön például egyértelműen II. Jagelló Ulászló sasos címere vagy monogramja látható, más részük keltezése viszont bizonytalan.

Közvetlenül Mohács előtt már nem bővítették

Az Ulászlót közvetlenül követő időszakból, azaz fia, II. Lajos korából (1516–1526) jelentősebb építkezések már nem mutathatók ki. A palotának mint a magyar királyok reprezentatív szék- és lakhelyének építészeti fejlődése ekkorra lezárult.

A visegrádi Mátyás-palota díszudvara az itáliai reneszánsz stílusú Herkules-kúttal Forrás: Visegrád.hu

Bár a középkor végi budai palota fent ábrázolt képe vázlatos, illetve helyenként elmosódó, annyi bizonyos, hogy léptékében és formájában európai színvonalú épületegyüttes volt.

(Forrás: Magyar Tudományos Akadémia)