A magyar, akinek a Holdon egy kráter őrzi a nevét

Neumann János
Neumann János az egyetemes valamint a hazai tudomány- és technikatörténet egyik legnagyobb alakja
Vágólapra másolva!
Hatvan éve, 1957. február 8-án halt meg Neumann János, a múlt század kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja.
Vágólapra másolva!

Ógörögül beszélgetett az édesapjával

Neumann János 1903. december 28-án született Budapesten, jómódú nagypolgári család sarjaként. Édesapja,Neumann Miksa ügyvéd a Magyar Hitel- és Jelzálogbank Rt. vezető jogtanácsosaként került a pénzintézet igazgatói székébe. Neumann Miksa 1913-ban nemesi címet kapott az uralkodótól, I. Ferenc József császártól.

Neumann János az egyetemes, valamint a hazai tudomány- és technikatörténet egyik legnagyobb alakja Forrás: Princeton.edu

A családtagok ekkor vették fel a margittai nemesi előnevet

és Neumann ezért jegyezhette külföldön megjelent cikkeit Johann, majd később Amerikában John von Neumann néven. Testvéreivel együtt példás nevelést kapott, korán megtanult németül és franciául, illetve latinul, valamint ógörögül. A Neumann-család lipótvárosi otthonában pezsgő társasági élet zajlott, többször vendégeskedtek náluk ismert művészek és tudósok, így többek között a kor egyik leghíresebb matematikaprofesszora, Fejér Lipót is.

Többször vendégeskedett náluk Fejér Lipót (a kép jobb szélén, állva) a híres matematikus, akinek Neumann János később a tanítványa lett Forrás: Wikimedia Commons

Már gyermekkorában feltűnő volt elképesztően jó memóriája, hatéves korában képes volt két hatjegyű számot fejben elosztani, és ógörögül, illetve latinul társalgott apjával.

A gyermek Neumann. Már hatéves korában kitűnt rendkívüli fejszámolási képessége Forrás: Famous People

Középiskolai tanulmányait az elismerten kiváló fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte,

ahol többek között a két Nobel-díjas, Wigner Jenő (fizikai, 1963) és Harsányi János (közgazdasági, 1994) mellett Teller Ede, a magfizika világhírű művelője és a hidrogénbomba megalkotója is tanult.

Haber és Einstein voltak a tanárai

Első tudományos értekezését tizennyolc éves korában publikálta. Apja kívánságára Zürichben vegyészmérnöki diplomát szerzett, 1925-ben. Még 1921-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára is. Egyetemi évei alatt gyakran utazott Berlinbe, ahol

Fritz Habernél kémiát, Albert Einsteinnél pedig statisztikus mechanikát hallgatott.

Fritz Haber Nobel-díjas német vegyészprofesszor munkássága a világtörténelemre is hatást gyakorolt; katonai kutatásai miatt őt tekintik ugyanis a vegyi háborúk atyjának Forrás: Wikimedia Commons

Berlini tanulmányai idején fűzte szorosra kapcsolatát Wigner Jenővel, Szilárd Leóval és Gábor Dénessel. A doktori fokozatot halmazelméleti disszertációjának sikeres megvédésével szerezte meg 1926-ban, Budapesten. Ezután Németországban tökéletesítette matematikai tudását.

Albert Einstein előadásait Berlinben hallgatta Forrás: Wikimedia Commons

A kvantummechanika egyik fellegvárában, a Göttingeni Egyetemen operátorelméletet és kvantumfizikát kutatott, kidolgozta a fizikai mérések matematikai elméletét, valamint a tiszta kvantummechanikai állapot fogalmát.

Minden idők legfiatalabb professzora

Fiatalon elért jelentős tudományos eredményeinek köszönhetően 1930-ban Wigner Jenővel együtt meghívták az Egyesült Államokba,

ahol alig 27 évesen, minden idők legfiatalabb egyetemi tanára lett Princetonban.

1933-ban az újonnan létesített Institute for Advanced Studies tudományos kutatóintézet professzorává nevezték ki.

Neumann János kislányával és feleségével, Köves Mariettával Budapesten, 1930-ban Forrás: Famous Mathematician

Az intézet a kor leghíresebb tudósainak műhelyévé vált. Neumann a matematika szinte minden területén maradandót alkotott, 150 dolgozata közül csak 20 fizikai tárgyú, a többi elméleti és alkalmazott matematikai, játék-, illetve számítógép-elméleti tanulmány. Ő fogalmazta meg a statisztikai mechanika úgynevezett ergodtételét, a sok részecskéből álló rendszereket statisztikusan leíró matematikai modellt.

Neumann János volt a Priceton Egyetem legfiatalabb professzora Forrás: Wikimedia Commons

Az 1930-as évek végén a később Neumann-algebrának nevezett operátorgyűrűket kutatva alkotta meg a folytonos geometriát, amellyel olyan geometriák nyerhetők, amelyek dimenziószáma nemcsak pozitív egész szám lehet.

Maradandót alkotott a kvantumfizikában is.

Ő volt, aki a Heisenberg-féle mátrixmechanikát és a Schrödinger-féle hullámmechanikát korrekt és szigorú matematikai alapokra helyezte.

Részt vett a Manhattan-terv megvalósításában is

Neumann János 1940-től fordult az alkalmazott kutatások felé. Bevezette a numerikus meteorológiát, az időjárás-előrejelzés számszerűsítését, matematikai alapokra helyezését. A második világháború Neumann János munkásságára is kihatott.

Amerika 1941 decemberében történt hadba lépése után tanácsadóként vett részt az atomfegyver kifejlesztésén

dolgozó Manhattan-programban, többek között Enrico Fermivel és Robert Oppenheimerrel.

Enrico Fermi olasz származású Nobel-díjas magfizikus, a Manhattan-projekt egyik vezetője, az első működő atomreaktor megalkotója Forrás: Wikimedia Commons

Az amerikai atomfegyver kifejlesztését célzó Manhattan-programot Szilárd Leó kezdeményezésére, 1942-ben Franklin D. Roosevelt elnök rendelte el. A Manhattan-terv életrehívását a német nukleáris kísérletekről szóló hírszerzési információk motiválták. A programot Albert Einstein is támogatásáról biztosította, aki korábban Gábor Dénessel együtt jegyezte az elnöknek írt levelet.

Szilárd Leó magfizikus jegyezte Einsteinnel együtt a Roosevelt elnöknek címzett levelet Forrás: Wikimedia Commons

(Linus Pauling kémiai Nobel-díjas vegyész szerint - aki a nukleáris fegyverek elterjedése ellen folytatott tevékenységéért 1963-ban a béke Nobel-díjat is megkapta – Einstein később megbánta a levél aláírását.) A tudósok úgy vélték, nem lesz szükség a megkonstruálandó bomba bevetésére, mert az atombomba pusztító erejének demonstrálása önmagában is elegendő lesz ahhoz, hogy megadásra kényszerítse az ellenséget.

Albert Einstein megkapja az amerikai állampolgárságot 1940-ben. A világhírű tudós bár nem vett részt benne, de később mégis megbánta, hogy nevét adta a Manhattan-programhoz Forrás: Library of Congress

A Manhattan-programon belül Neumann a robbanási lökéshullámokat és a ballisztikai lőelemtáblázatokat elemezte rengeteg számítással.

A játékelmélettől a számítógép világáig

Rendkívül jelentősnek tekinthető a játékelméleti munkássága is, amelynek megállapításait mind a közgazdaságtanban, mind pedig a hadtudományokban és a pedagógiában is alkalmazzák. Ezzel kapcsolatos kutatásait Oskar Morgensternnel közösen írott Játékelmélet és közgazdasági viselkedés című könyvében összegezte. Hidrodinamikai kutatásainak

nemlineáris differenciálegyenleteit nem lehetett zárt formában megoldani, ez vezette el a számítástechnikához.

Neumann János és Robert Oppenheimer az EDVAC számítógép előtt Forrás: Famous Mathematician

1944-ben ismerkedett meg Hermann Goldstine matematikussal, aki lőtáblázatok számításaival foglalkozott. Neumann János Goldstine-től tudta meg, hogy az amerikai hadsereg egy elektronikus számológép, az ENIAC kifejlesztésén dolgozik. Neumann érdeklődését felkeltette a program, amelynek egy év múlva már az igazgatója volt, állandóan vitatkozva az ENIAC tervezőivel.

Mivel az emberiség közös kincsének tartotta a számítógépet, nem volt hajlandó ötleteit szabadalmaztatni,

sőt 1945-ben kiadta az EDVAC, a következő típus leírását, megakadályozva a szabadalmi levédetést. (Az 1947-ben elektroncsövek felhasználásával elkészült ENIAC 30 méter hosszú, 3 méter magas volt, 30 tonnát nyomott, és csöveit állandóan cserélni kellett.)

Maradandót alkotott a kibernetikai elméletben

Neumann és Goldstine 1952-ben alkotta meg a saját gépét: az IAS már párhuzamos működésű volt, sokkal gyorsabban számolt, és felépítése alapvonalaiban megegyezett a mai korszerű számítógépekével.

Hermann Goldstine (a képen balról a második) Oppenheimer és Neumann János (a kép jobb szélén) társaságában az Institute for Advanced Studies kutatóintézetben Forrás: Wikimedia Commons

Aritmetikai, memória-, vezérlő- és input-output egységekből állt, ők módosítottak először programot programmal, alkalmaztak először képernyős kimenetet nyomtatás helyett. Neumann úttörő volt a gépek logikai felépítése terén is, tőle származik a kettes számrendszer alkalmazása, a memória, az utasítások rendszere.

Az ő felismerése, hogy a számítógépben nemcsak adatok, hanem utasítások, programok is tárolhatók.

A mai gépek mind így működnek, csak a méretük zsugorodott. Neumann dolgozta ki azt is, hogy a megbízhatatlan elemekből álló gép miképpen adhat megbízható választ.

Neumann János az ENIAC előtt Forrás: Famous Mathematician

Leírta a véletlen gépi szimulálását, kutatta a magukat reprodukáló sejtautomatákat, a halmazelmélet egzakt alapjait, a kibernetika elméletét. Elhalmozták megbízásokkal, számtalan előadásra kérték fel, a hadsereg minden fegyvernemének tanácsadója volt.

Joseph McCarthy szenátor Forrás: Library of Congress

Amikor barátját, Robert Oppenheimert 1954-ben McCarthy szenátor Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottsága kommunistabarát nézeteiért meghurcolta, Neumann – jóllehet antikommunistaként másként vélekedett - bátran kiállt mellette.

A Holdon egy kráter őrzi a nevét

1955 végén egészsége rohamosan romlani kezdett, akasztófahumorral ezt mondta: ha rákom van, megkapom a Fermi-díjat. Mint kiderült, csontrák támadta meg, valóban megkapta ezt a kitüntetést.

Munkásságát a legmagasabb szinten is elismerték;

halála előtt nem sokkal Eisenhower elnöktől megkapta a Presidential Medal of Freedom kitüntetést, azaz az elnöki Szabadság Emlékérmet.

Dwight D. Eisenhower elnök Forrás: Library of Congress

Utolsó percéig a számítógép és az agyműködés párhuzamait feltáró könyvén dolgozott, de a kézirat befejezetlen maradt. A múlt század egyik legnagyobb matematikusa 1957. február 8-án, ötvennégy éves korában hunyt el Washingtonban.

Neumann János emléktáblája budapesti szülőháza falán Forrás: Wikimedia Commons

Emlékét őrzi a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, a Holdon krátert neveztek el róla, több utca és iskola viseli a nevét. Budapesti szülőházán emléktábla hirdeti a magyar és az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakjának nevét.

Eisenhower átadja Neumann Jánosnak az elnöki Szabadság Emlékérmet a Fehér Házban Forrás: Library of Congress

Kollégái nagy viccmesélőnek, vidám, társasági embernek ismerték, csodájára jártak széles műveltségének, hihetetlen memóriájának, fejszámoló készségének. Gyakran idézett Thuküdiszésztől ógörögül, Voltaire-től pedig franciául. Egy máig élő legenda szerint az első számítógépek számításait ő maga ellenőrizte a géppel egy időben, fejben kalkulálva.