Végső simítások a NASA két Mars-robotján

2003 a Mars-kutatás éve lesz: egyszerre négy űrszonda látogatja meg a vörös bolygót. A kozmikus találkozóra a NASA két felderítő robotot küld.

A Marsi Felderítő Járművek (Mars Exploration Rover, MER-1 és MER-2) egyike már február 26-án megérkezett a floridai Kennedy Űrközpontba, ahol társára vár. Itt készülnek fel hét és fél hónapos útjukra a vörös bolygó felé. Az űrszondákon az utolsó simításokat végzik. A tervezett indítások időpontjai május 25. és július 30.

A marsi látogatókat Delta II-es hordozórakéták emelik majd magasba, s várhatóan 2004 januárjában érik el a bolygót. Két különböző pontján szállnak le, s geológiai vizsgálatok során próbálnak választ keresni a marsi víz történetének tisztázatlan kérdéseire.

A leszállási helyet a jelenleg is a bolygó körül keringő Mars Global Surveyor felvételei alapján választják ki. Elsődleges szempont, hogy egykor vízzel borított területeken kutassanak a szondák. A számos jelöltből megmaradt három lehetséges terület (az alábbi térképen balról jobbra) a Terra Meridiani hematitban gazdag régiói, az Isidis Planitia és a Gusev-kráter.

A két marsjáró (rover) a nagyszerű tudományos eredményeket produkáló 1997-es Mars Pathfinder leszállási technikájához hasonlóan landol a Marson, s remélhetőleg felfedezéseit illetően is a nyomdokaiba lép. Felszerelése és technológiája azonban a korábbi leszállószondával szinte össze sem hasonlítható! Ez esetben a leszállóegység kizárólag a robotokból áll, s nem lesz olyan külön bázisa a járműnek, mint amilyen korábban a Sagan-állomás volt. A jelentős fejlesztéseknek köszönhetően egy marsi nap, azaz sol alatt akár 100 métert is megtehetnek, ami drámai előrelépés az 1997-es rover, a Sojourner sebességéhez képest - amely mintegy 30 nap alatt összesen tett meg ekkora távolságot. Az utódok tervezett működési ideje legalább 90 nap.

A robotok hűen reprezentálják egy geológus sétáját a vörös bolygón: 1,5 méter magasra szerelt kamerájuk segítségével, 360°-os látómezejükkel úgy néznek körbe, mintha ember hordozná végig tekintetét a tájon, több ponton hajlítható robotkarjuk pedig az emberi kezet idézi. Sőt, a kar végére szerelt kamerával a nagyítóval vizsgálódó, elszánt geológushoz hasonlóan vizsgálhatják a kőzeteket.

A két amerikai űrszonda mellett idén indul az európai Mars Express is, amely szintén a vörös bolygó behatóbb tanulmányozására készül. A japán Nozomi-űrszondát pedig még 1998-ben indították útnak, ám irányítási problémák miatt csupán 2004-re ér a Marshoz, hogy csatlakozzon a bolygó rejtélyeit feszegető robot-kutatócsoporthoz.

A cikk az Űrvilág c. asztronautikai hírportálon jelent meg, Csengeri Timea csillagászhallgató tollából. A cikket az Űrvilág engedélyével közöltük