Rejtélyes jelenség a Plútón

Valami váratlan dolog zajlik a Naprendszer legtávolabbi bolygóján, a Plútón. Bár a planéta távolodik a Naptól, légköre mégis vastagszik - pedig a csillagászok azt várnák, hogy a csökkenő hőmérséklet miatt fokozatosan vékonyodjon.

A Plútó atmoszféráját 1985-ben észlelték először, egy csillagfedés alkalmával. A bolygó a Földről nézve áthaladt egy távoli csillag előtt, s a jelenség jellemzőiből lehetett arra következtetni, hogy a korábban teljesen légkör nélküli égitestnek tartott Plútónak van némi gázburka. Ez valóban igen vékonyka légkör: körülbelül milliószor vékonyabb a Föld légkörénél.

Valószínű azonban, hogy a Plútónak csak időszakos légköre van, amely főként a felszínről elszublimáló nitrogénből áll. Az igen elnyúlt ellipszispályán keringő égitest ugyanis napközelben - a felmelegedés miatt - légkört fejleszt, majd a Naptól eltávolodva ez kifagy a felszínére, s átmenetileg légkör nélkülivé válik.

Az éppen aktuális eltávolodás 1989 óta zajlik: a Plútó azóta egyre messzebbre kerül a Naptól, így logikusan egyre hidegebb lesz. A légkört legutóbb 1988-ban sikerült megfigyelni (szintén csillagfedéssel), s azóta nem kínálkozott erre megfelelő alkalom.

2002 nyarán azonban két lehetőség is elérkezett a csillagászok számára, akik természetesen azt gondolták, hogy az 1988-as légkörnél már kevésbé markáns gázburkot figyelhetnek majd meg.

A Nature-ben most megjelent részletes beszámoló szerint azonban nagy meglepetés érte őket: a bolygó légköre hízott.

A jelenségre egyelőre a legegyszerűbb magyarázattal álltak elő. Eszerint a napközelség alatt felhalmozódott hő még kisugárzóban van a felszínről, s ez egyelőre képes ellensúlyozni a lehűlést. A jelenség ahhoz hasonló, amit mindnyájan tapasztalatból tudunk: hiába júniusban jellemzőek a Nap legnagyobb delelési magasságai és a leghosszabb nappalok, mégis a július, illetve az augusztus a legmelegebb hónap.

Hogy pontosan mi zajlik a "sötétség bolygóján", arra a Plútóhoz induló első űrszonda, a Pluto-Kuiper Express tud majd választ adni. A szonda startját 2006-ra tervezik, s körülbelül egy évtized alatt éri el a bolygót. A számítások szerint még éppen időben ahhoz, hogy valamennyi légkört találjon.

A Plútó névjegye

A Plútót Clyde Tombaugh fedezte fel 1930-ban. Az elmúlt több mint hét évtized alatt ha nem is túl sokat, de azért megtudtunk egyet s mást a - görög mitológiai alvilág uráról elkeresztelt - bolygóról. Közepes naptávolsága majdnem 6 milliárd km, és átlagosan 4,7 km-t tesz meg másodpercenként. Ilyen iramban 248 év alatt végez egy keringést, tehát pályájának alig negyedét futotta be felfedezése óta. A Naprendszer legkisebb bolygója. Átmérője mindössze kétharmada a Holdénak, 2320 km. Forgási periódusa 6,3 nap. Korábban úgy tartották, hogy átlagos sűrűsége a vízéhez hasonló, ezért feltételezték, hogy a bolygó és holdja egyaránt megfagyott vízből, ammóniából és metánból álló kozmikus jéghegy. Tömege nagyjából kétezrede a Földének. Felszíni hőmérséklete mínusz 200 Celsius-fok alatt van.

A Plútó az egyetlen bolygó, amelyet még nem látogatott meg űrszonda. Még a Hubble-űrtávcső (Hubble Space Telescope, HST) is csak a legdurvább jellegzetességeket tudta feltárni a felszínén, ahogy ezt a képen láthatjuk. A fényesség-variációk (sötét és világos területek) domborzati eltéréseknek, fagyott metán- és nitrogénborításnak, esetleg ősi szerves anyagok feldúsulásának köszönhetők