A napfogyatkozásról képekben

Hazánk nagy részén felhők takarták a részleges napfogyatkozást március 29-én, szerdán délben. A Brazíliától induló és Mongóliáig érő keskeny sávban a teljes napfogyatkozást viszont milliók kísérhették figyelemmel. Lapozza át folyamatosan frissülő képgalériánkat!

A teljesség sávja Brazíliából indulva átszelte az Atlanti-óceánt, majd több észak-afrikai országot érintett: Ghána, Togo, Benin, Nigéria, Niger, Líbia és Egyiptom egy részén húzódott végig. Eztán Törökország, Grúzia, Dél-Oroszország és Kazahsztán következett, végül Mongólia nyugati határánál hagyta el bolygónk felszínét. A leghosszabb ideig, mintegy négy és fél percig Líbia déli, Csáddal szomszédos határsávjában és Törökországban tartott a nappali éjszaka.

Líbiába az alkalomra a világ 53 országából - köztük az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Németországból - hétezer turista érkezett. Az amerikai vendégek között szép számmal érkeztek látogatók a NASA-tól.

A líbiai idegenforgalmi szervek az ország déli, lakatlan, sivatagi részén - a fővárostól, Tripolitól kétezer kilométerre - négy megfigyelőtelepet alakítottak ki, ahova megfelelő mennyiségű ivóvíz- és élelmiszerkészletet szállítottak, sátortáborokat állítottak fel, és gondoskodtak az érkezők helyszínre szállításáról. A négynapos "táborozás" fejenként kétezer euróba (több mint 532 ezer forintba) került.

Részleges napfogyatkozást figyelhettek meg Algériában

Teljes napfogyatkozás a törökországi Antalyánál

Ukrajnából

A 2006. március 29-i napfogyatkozás sajnos csak részleges fogyatkozásként volt észlelhető hazánkból, s az ország egész területére jellemző borús időjárás az utóbbi idők legrosszabb megfigyelési körülményeit hozta - tudtuk meg Mizser Attilától, a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársától. Leginkább az ország déli részén - így Pécsett, Szegeden - volt esély a látványra.

Teleszkóppal figyelik az érdeklődők Pécsett a részleges napfogyatkozást. 12 óra 48 perckor a Hold a napkorong 61 százalékát takarta el

A jelenség Magyarország különböző pontjairól nézve nyári időszámítás szerint 11.41 és 11.46 között kezdődött, maximális fázisát 12.50 körül érte el, ekkor kísérőnk a napkorongnak 58-64%-át takarta.

Miskolc, Andromeda Csillagvizsgáló (Tuza Ferenc felvétele)

A napfogyatkozások kialakulása

Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Nap és a Hold égen látható mérete (látszó átmérője) véletlen egybeesés miatt közel egyforma.

Mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van hozzánk, kedvező helyzetben az egész napkorongot eltakarhatja. Ezt teljes napfogyatkozásnak nevezzük. Részleges a fogyatkozás, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét fedi le. Utóbbi fázis tölti ki a fogyatkozás időtartamának legnagyobb részét a teljes fázis előtt és után, összesen közel két órán keresztül.

A teljesség sávjának helyzete a Földön 2006. március 29-én (kép: NASA)

Egy-egy napfogyatkozás alkalmával a részleges fázis a Föld több ezer kilométer széles területéről figyelhető meg, míg a teljes fogyatkozás, a totalitás csak egy keskeny, kb. 200 km széles sávból látható, onnan is maximum 7,5 percig.