Felszín alatti víz nyoma a Marson

Vágólapra másolva!
A felszín alatt áramlott ősi víz nyomára bukkantak a Marson. A kőzetek repedéseiben mozgó folyadék sok ásványt kioldhatott, és akár az élet keletkezéséhez szükséges kémiai környezetet is megteremthette.
Vágólapra másolva!

Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Mars körül keringő legújabb amerikai űrszonda, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) kamerái kisebb problémákkal küzdenek, ami zajos képeket eredményez. Ez azonban nem akadályozza meg az űreszközt abban, hogy minden korábbinál látványosabb felvételeket rögzítsen a bolygóról. Az egy méternél is jobb felbontású képeken Chris Okubo (University of Arizona, Tucson) és kollégái érdekes képződményeket találtak.

A kutatók az egyenlítőhöz közeli Valles Marineris árokrendszer egyik ágában, a Candor Chasmában vizsgáltak idős üledékes kőzeteket. Az új eredmény nem az üledékek keletkezésével, hanem annak utólagos átalakulásával kapcsolatos. A HIRiSE kamera 2006 szeptemberi képein keskeny, az üledékes rétegek irányától független helyzetű, vonalas képződmények mutatkoznak. Ezek olyan egyenesen haladó formák, amelyek bármilyen útjukba eső szerkezetet kitérés nélkül kereszteznek. Lefutásuk mentén általában világosabb sáv látszik, és gyakran úgy tűnik, hogy hosszú, keskeny laphoz hasonlóan kissé kiállnak a felszínből.

Az ilyen szerkezetek a földi geológiából jól ismertek, és kipreparálódott teléreknek nevezik őket. Kialakulásuk első lépéseként egy nagy törés képződik valamely kőzettestben, esetünkben például a fent említett vastag üledékekben. Az így keletkezett repedés mentén később felszín alatti folyadék áramlik, részben átalakítva a vele érintkező kőzetet, esetleg meg is változtatva annak színét. Az oldatból ásványok is kiválhatnak, és a környező kőzettől eltérő anyaggal tölthetik ki a repedést. Ha az itt kivált anyag jobban ellenáll az eróziónak, mint a környező kőzet, akkor idővel kipreparálódik a nála gyorsabban alacsonyodó környezetéből.

Az újonnan közölt képek alapján erre került sor a Marson is: a törések mentén felszín alatti vizek cirkuláltak, átalakítva a kőzeteket. A repedésekben kivált világos ásványok pedig jobban ellenállnak (illetve ellenálltak) az eróziónak, ezért a terület pusztulása során egyre inkább kiemelkedtek környezetükből. Egyelőre nem lehet kizárni, hogy valamilyen felszín alatti gázból vált volna ki a repedést kitöltő anyag, de a folyadék, esetünkben a folyékony víz messze a legvalószínűbb lehetőség.

A megfigyelés újabb jó példa arra, hogyan lehet a Mars körüli pályáról végzett megfigyelésekkel érdekes, felszíni vizsgálatra érdemes célpontokat találni. Az Opportunity rover működési térségében, a Victoria-kráternél is azonosítottak ilyen kipreparálódott teléreket. Ezek új célpontjai is lehetnek a felszíni szondának. A helyszíni vizsgálat ugyanis rámutathat, milyen összetételű vizes oldat áramlott az egykor eltemetett, de az erózió révén mára kihantolt repedésben.

Forrás: NASA JPL UA

A Candor Chasma területén megfigylehető üledékes rétegek (közel vízszintes, néhol ívelődő, egymással párhuzamos, sötétebb és világosabb sávok). A kép közepétől kissé jobbra lévő barnás kerekded foltban apró, függőlegesen futó dűnék gerincei láthatók. A kipreparálódott telér átlósan jobbról balra lefelé halad át a képen (fehér nyilakkal jelölve). A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA/JPL/Univ. of Arizona)

Forrás: NASA/JPL/Univ. of Arizona

A Victoria-kráter keleti peremén lévő kipreparálódott telér. A kép 150 m széles vidéket fed le (NASA/JPL/Univ. of Arizona)

Kereszturi Ákos