Nagyszerű keret volt, hogy új dolgokat tanuljak - interjú Simonyi Károly űrutazóval

A kéthetes űrutazásáról április 21-én visszatért Simonyi Károly az [origo]-nak többek között elmondta, hogy az űrállomáson a legtöbb ablak a padlón van, amelyeken keresztül néhány hely finom tetováláshoz hasonlít a Föld felszínén, hogy sajnálta az alvással töltött időt, és hogy 5-10 év múlva a számítógépes felhasználói minőség olyan jó lehet, mint most a legjobb játékprogramoké.

Simonyi Károly április 30-án, hétfőn szülőhazájába, Magyarországra látogatott. Délelőtt a Vöröskereszt szervezésében közéleti személyiségekkel találkozott, majd sajtótájékoztatót tartott. Az eseményen azok a gyerekek is jelen voltak, akik részt vettek a humanitárius szervezet által januárban meghirdetett rajzpályázaton, és akiknek rajzaiból néhányat Simonyi magával vitt az űrállomásra is. Délután magyar diákokkal, kutatókkal és rádióamatőrökkel beszélgetett a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban. Az eseményről készült képgalériánkat itt tekintheti meg.

Az [origo] kérdéseire Simonyi Károly még magyarországi látogatása előtt emailben válaszolt. Nemcsak az űrutazással kapcsolatban kérdeztük, hanem kíváncsiak voltunk a számítógépek és az internet jövőjével kapcsolatos véleményére és további terveire is.

Kérdések az űrutazásról

Mit jelent Önnek ez a kivételes teljesítmény szakmailag, fizikailag, lelkileg?
Egy nagyszerű keret volt arra, hogy új dolgokat tanuljak, és hogy a különben is szükséges orvosi próbákat elvégezzem.

Érték meglepetések fönt bármilyen téren?
Nem. Inkább olyan érzés volt, mint amikor egy szeretett filmet szélesvásznon is megnézhet az ember.

Mikor döntötte el, hogy megpróbál ilyen módon eljutni a világűrbe?
Miután világossá vált, hogy ez egy reális lehetőség.

Az utazás elején láttuk, hogy a két combján valamilyen szalag volt található. Volt-e ennek valamilyen különösebb orvosi oka?
Ez a Braslet szalag, amit mindhárman - mint újoncok - viseltünk az első néhány napban. Ez lecsökkenti a vér fejbe torlódását a végtagokból, elsősorban a lábból. Ez egyébként a súlytalanság miatt történne.

Mennyire volt más súlytalanságban aludni, mennyire volt pihentető a földihez képest? Nem sajnálta-e odafent az alvással töltött időt?
Nagyon kellemes volt, habár az első néhány napon enyhe hátfájás követte. De, egy kicsit sajnáltam, és néha korábban keltem fel.

Úgy hallottuk, hogy "hátfájási okokból" aludt keresztben a hálózsákjában. Igaz-e ez a hír?
Ez egy félreértés, nem értem, hogyan lehetne keresztben aludni. Az igaz, hogy egy kicsit fájt a hátam, ez egy előrelátható, általános jelenség, és egy kutatás alapját képezte.

Mennyi idő után érezte azt, hogy szervezete adaptálódott a súlytalansághoz?
Körülbelül egy hét után már egész jól ment minden, habár az emésztés meg nem volt tökéletes.

Látott-e villámokat a Föld éjszakai oldala felett?
Állandóan. Meglepően nagyok.

Hogyan festenek a zöld területek az űrből? A mérsékelt övben látni-e kiterjedt erdős és sztyepp jellegű zöld területeket?
Érdekes, hogy a zöld területek sötétszürkének látszanak. Igazi zöld sehol nem látható.

Mennyire látszik az emberi civilizáció nyoma a világűrből?
Éjszaka sok a fény, nappal a nagy öntözött földsávok láthatóak és a nagyobb városok. Néhány hely olyan, mintha finom tetoválás lenne a Föld felszínén.

Melyik volt fizikailag a kellemetlenebb: a start vagy a visszatérés? Mi járt a fejében a start ideje alatt és a visszatéréskor, a légköri fékezéskor?
A visszatérés az adatok szerint nehezebb volt, de korántsem kellemetlen. Nagyon élveztem minden pillanatot, és próbáltam pontosan megfigyelni, hogy mi történik. Ha lehetett, jegyzeteket is írtam, ceruzával a hivatalos dokumentáció margójára.

Forrás: MTI

A súlytalanságban nincs kitüntetett irány. Az űrállomás minden falfelületét egyformán használják különböző berendezések elhelyezésére?
Pszichológiai okokból a színekkel és a világítótestekkel próbálnak egy házszerű érzést kelteni, ami praktikus is. De néha helyhiány miatt berendezések a plafonra kerülnek, és persze a legtöbb ablak a padlón van, ami mindig a Földre néz.

Érezhető-e a kellemetlen testszag az űrállomáson, ha valaki erősen megizzad a legénységből?
Jó kérdés, de kellemetlen szagot csak a végén éreztem, amikor az összes szemetet a visszatérő űrhajó leváló részébe tömtük. Az izzadás elég furcsán néz ki, inkább olyan, mint egy krém, nem mint a gyöngyök.

Érzett-e számottevő változást az emésztésében az utazás alatt?
Hashajtóra volt szükségem, de ezen kívül az étvágyam nagyon jó volt.

Ön rengeteg feladatot vállalt az űrállomáson. Mennyire sikerült végrehajtania a kísérleti programokat?
Erről lesz egy jelentés május közepén. A tudományos kísérleteket mind elvégeztem.

Kérdések szakmáról, internetről

Váratlanul hagyta ott a Microsoftot, mi motiválta a lépésben? Hogy látja: megérte otthagyni a céget, amelynél megalapozta vagyonát és hírnevét?
Természetesen annyiban megérte, hogy az újításra tudtunk fókuszálni.

Fotó: Vanik Zoltán

Az új cége egy teljesen újszerű programozási metódussal, az intentional programminggel foglalkozik. Mondana erről valamit, mit lehet újítani a programozásban?
Ma mindenki a programozási nyelveken dolgozik, és azon vitatkoznak, melyik a jobb. Közben elfelejtjük, hogy mi is volt maga a probléma, amit programozni kell. Mi olyan problémanyelveket fejlesztünk ki, amelyeken a nem programozó szakértők is ki tudják fejezni, hogy mi is a probléma, vagy - és ez még fontosabb - hogy a probléma hogyan változik évről évre. A programozóknak ezek után nem kell törődniük a probléma részleteivel - ami tulajdonképpen őket nem is érdekli és nem is nagyon értenek hozzá -, hanem a problémanyelvek fordításával járulnak hozza a fejlesztéshez. Így mindenki nyer.

A szoftvergyártást, amennyire értjük, megkönnyíti az új módszer, de a felhasználó észrevesz belőle valamit?
Természetesen. A végeredmény minősége óriási mértékben megnövekedhet, ha a problémát értő szakember tudása jobban beépülhet a szoftverbe. A mai szoftver néha borzalmas - ebben a pillanatban például nem tudok nyomtatni, és senki nem tud segíteni rajtam.

Mit gondol a Microsoft jövőjéről? Meg tud felelni a cég a felhasználói elvárásoknak és az újfajta webes környezet (a webkettő) támasztotta követelményeknek?
A Microsoft előtt fényes jövő áll.

Mit gondol, jelenthet konkurenciát az Office-nak a Google Docs and Spreadsheets és a hasonló, telepítés nélkül használható webes alkalmazások?
Természetesen ez konkurenciát jelent, és ettől mindkettő jobb lesz.

Használ már Windows Vistát?
Nem, bocsánat, de el voltam foglalva.

Mit gondol a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szoftverek szerepéről? Megdönthetik a Microsoft és más multik uralmát, vagy ez puszta ábránd?
A fontos dolog a minőség, a felhasználhatóság és a hosszú távú támogatás, nem az ár, vagy az, hogy honnét jött valami.

Az informatika iránt érdeklődő nagyközönség leginkább mint a Word és az Excel atyját ismeri, de életművéből ön mire a legbüszkébb?
Hát persze, a Wordre, ami 1974-ben kezdődött, de a hosszú távon remélem, hogy az Intentional Software csomag még ennél is befolyásosabb lesz.

A desktop funkciók böngészőbe kerülésével meddig lesz szükség a jelenlegi, kiterjedt operációs rendszerekre?
Mindig szükség lesz, ugyanúgy, ahogyan a chip-architektúrára is, de hálaisten kevesebbet fogunk róla beszélgetni vagy vitatkozni. Micsoda időpazarlás!

Hogyan fog megváltozni Ön szerint a következő 5-10 évben a számítógépekhez, az internethez való kapcsolatunk?
Ha sikeresek leszünk, a felhasználói minőség olyan jó lesz, mint a legjobb játékprogramok minősége.

Úgy tudjuk, valamilyen programozói munkát is végzett az űrállomáson. Mi volt ez pontosan?
Nem végeztem, de elemeztem, hogy mi lenne jobb, mint a jelenlegi raktározási rendszer és más felhasználói rendszerek, Intentional szemszögből persze.

Informatikus szemmel milyen a Nemzetközi Űrállomás architektúrája? Tudna újítani rajta valamit?
Engem inkább a felhasználói programok érdekeltek. Az alaprendszer nagyon régimódi, amire a megbízhatóság miatt számos jó ok van.

Az Ön tevékenységének eredményeivel a számítógépet használó emberek zöme nap mint nap találkozik. Inkább kutatónak, újítónak tekinti-e önmagát, vagy üzletembernek?
Mérnöknek.

Milyen tanácsot adna azoknak a magyar programozóknak, informatikusoknak, akik szeretnének hasonló eredményeket elérni, mint Ön?
Nem szabad megelégedni a status quo-val. Rossz vagy unalmas problémákat is lehet jól és érdekesen megoldani. Ebből persze nem lehet pénzt keresni, de amikor az érdekes vagy értékes probléma megjelenik, az ember kész lesz rá.

A továbbiakról

Forrás: charlesinspace.com

Be fog fizetni az elvileg pár éven belül induló űrugrásra, vagy az Önnek már nem kihívás?
Majd meglátjuk. Nagy különbség persze a kéthetes űrutazás vagy a félórás ugrás.

Ön tapasztalt repülőgép-pilóta. Az űrutazás után is folytatja ezt a hobbiját?
Természetesen.

Tervezi-e újabb alapítványok, díjak támogatását, létrehozását?
A Charles Simonyi Fund for Arts and Sciences tevékenysége folytatódik. Évente körülbelül nyolcmillió dollárral támogatunk különböző kitűnő intézményeket és díjakat a világon. Ez összesen körülbelül nyolcvanmillió dolláros hozzájárulást jelent az alap tizedik évéig, mostantól öt évre. Azután majd meglátjuk.

Nem tervezi, hogy visszaköltözik Magyarországra?
Nem, a gyökereim Seattle-ben vannak, de sok időt töltök Magyarországon, mivel az Intentional Software egy része itt van Budapesten.

Mit érez most? Szívesen visszamenne az űrbe? Nincs máris hiányérzete?
De volt, a landolás előtt. Szívesen visszamennék minden évben, ha nem telne ennyi időbe.

* * *

Kutatókkal és diákokkal beszélgetett hétfőn Simonyi

Hétfő délután ötkor mintegy 150 ember - diákok, kutatók, rádióamatőrök és a sajtó munkatársai - zsúfolódott a Puskás Tivadar Távközlési Technikum dísztermébe, ahol Simonyit elárasztották jókívánságokkal és ajándékokkal. A több hivatalos beszéd között érdekes színfolt volt, hogy Bródy János énekes-zeneszerző, a Puskás Technikum egykori diákja is köszöntette az űrutazót. Az első magyarként az űrben járt Farkas Bertalan hangsúlyozta: nagyon örül és büszke rá, hogy Simonyi első útja Magyarországra vezetett. Simonyi itt is megköszönte "kollégájának", hogy kiment hozzá a felkészülés alatt Csillagvárosba, és elmondta, hogy nagyon jól hasznosította a tanácsait. A magyar űrutazó ezután a jelenlévő diákok és rádióamatőrök kérdéseire válaszolt, majd megnézte az iskola rádiószobáját is.

A hétfő délutáni szakmai beszélgetést a Magyar Asztronautikai Társaság, a Természet Világa c. folyóirat, a Műegyetemi Rádió Club és a Puskás Tivadar Távközlési Technikum szervezte. Az egyórás rendezvényen az április 12-i beszélgetésen részt vevő rádióamatőrök és az április 13-i beszélgetésben közreműködő diákok (utóbbi hanganyagát korábbi összeállításunkban meghallgathatja), valamint a hazai űrkutatáshoz kötődő szervezetek (Magyar Asztronautikai Társaság, Magyar Űrkutatási Tanács, Magyar Űrkutatási Iroda, Űrkutatási Tudományos Tanács) tagjait voltak jelen. Beszédet mondott és kitüntetéseket adott át Kovács Kálmán (a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke), dr. Horváth László (a Puskás Tivadar Távközlési Technikum igazgatója), dr. Horváth András (a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke), valamint dr. Both Előd és Bacsárdi László (a Természet Világa folyóirat szerkesztőbizottságának tagjai).

Átadta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét Simonyi Károly űrutazónak Sólyom László köztársasági elnök hétfőn. Az üzletember egy olyan magyar zászlót vitt ajándékba az államfőnek, amelyet lepecsételtek az űrállomáson. Gyurcsány Ferenc is találkozott Simonyival, és egy különleges dedikálású Radnóti-kötetet adott neki.

Kereszturi Ákos - Simon Tamás - Vámosi Gergő