Befejeződött az utolsó űrséta

Az életre keltett orosz számítógéprendszer üzemelése megfelelő a Nemzetközi Űrállomáson. A korábban váratlanul jelentkezett hiba ellenére az STS-117 küldetésen az összes tervezett feladatot elvégezték az űrhajósok.

Legfrissebb információk (hétfő reggel)

Vasárnapról hétfőre virradóra (közép-európai idő) Steve Swanson és Patrick Forrester elvégezte a negyedik és egyben utolsó űrsétát. Fő feladatuk a most felszerelt S4 jelű napelemtábla mozgatórendszerének végső beüzemelése volt, amelynek segítségével az mindig központi csillagunk felé néz majd.

A művelet befejezése után csak szerény, ötfokos elfordítással tesztelik a rendszert még a mai nap folyamán. Egy nagy fordulat ugyanis akkora forgatónyomatékot adna az ISS-nek, amelyet a helyzetstabilizáló rendszer tesztelésének befejezése előtt nem akarnak kipróbálni.

Kisebb feladatok is voltak az űrsétán, többek között a Unity modul külső felén futó vezetékeknél végeztek szerelést, valamint az S-hullámsávú kommunikációs antenna beállításán is pontosítottak.

Az Atlantis lecsatlakozása után még egy átfogó teszt vár az űrállomásra, amelynek keretében az orosz számítógépek által irányított helyzetszabályozó rendszert újra és teljes mélységében tesztelni fogják.

Korábbi információk (vasárnap délelőtt)

Az orosz mérnökök valóban csodákra képesek: Fjodor Jurcsikin és Oleg Kotov az utolsó két komputert is életre keltette a Nemzetközi Űrállomáson, így újra működik az orosz rendszer mind a hat gépe. Az utolsó két gép üzembe állítása azért volt kellemes meglepetés, mert mindenki azt gondolta, hogy súlyosan (hardveresen is) megsérültek az áramellátási zavar miatt (lásd lent).

Jelenleg tovább zajlik a komputerek által vezérelt, újraindított rendszerek ellenőrzése, és a hiba okának pontos leírása. Minden valószínűség szerint az történt, hogy az új napelemek üzembe helyezése olyan komoly áramingadozást okozott, amely "kivágta a biztosítékot", és a gépek nem tudtak újraindulni sem.

A hat számítógép egyébként két alrendszert alkot, amelynek mindegyikében 3-3, ugyanazon feladatok elvégzésére képes gép van (tehát mindkét rendszerben 2-2 működő tartalék). A korábban újraindított négy gépből (lásd lent) kettő (mindkét vezérelt rendszerből egy-egy) már normális üzemben működik, ismét megfelelően végezve a rábízott rendszerek vezérlését.

Az oroszok egyébként valószínűleg nem fognak visszaállni a hatgépes rendszerre, hanem mindkét alrendszerből kivesznek egy-egy gépet, amelyek hibakeresésre és ellenőrzésre szolgálnak majd az esetleges jövőbeli problémáknál.

Mindeközben megkezdődött a navigációs és helyzetbeállító rendszer átfogó tesztelése, immár az orosz komponensekkel kiegészülve. Amennyiben minden rendben találnak, döntenek majd az Atlantis űrrepülőgép hazatérésének időpontjáról. Ha minden rendben megy, a gép kedden válik le az űrállomásról, és csütörtökön tér vissza a Földre.

Előtte azonban még egy negyedik és egyben utolsó űrsétára kerül sor hétfőn, ahol Pat Forrester és Steve Swanson asztronauták befejezik az újonnan felszerelt napelemek forgatószerkezetének beüzemelését.

Korábbi információk (szombat reggel)

A NASA legfrissebb jelentése szerint péntekről szombatra virradóra (közép-európai idő szerint) az orosz számítógéprendszer hat leállt komputere közül sikerült négyet újraindítani. A gépek működésének adatait ma fogják elemezni, hogy közelebb juthassanak a hiba pontos okának kiderítéséhez.

A nemrég az űrállomáson járt Charles Simonyi a helyzettel kapcsolatban emailben feltett kérdésünkre a következőket válaszolta: "Amikor hat német gyártmányú számítógép egyszerre romlik el, éppen akkor, amikor a közös áramforrást - vagyis a napelemeket - változtatják, akkor természetesen éppen ez a munka lesz gyanús. A szerencse az, hogy a kritikus rendszereknek, mint például az oxigéntáplálásnak vagy a szén-dioxid tisztításának mind van a számítógépektől független változatuk, és így a legénység élete nincs veszélyben. Én nagyon drukkolok a barátaimnak, hogy ezt a próbát is sikeresen átvészeljék."

A számítógépszerelés közben odakint is megfeszített munka folyt: James Reilly és Danny Olivas a harmadik űrséta minden tervezett feladatát végrehajtották. Kijavították a sérülést (lásd lent) az Atlantis űrrepülőgépen, teljesen összecsukták és egy tárolótartályba tették az áthelyezésre váró napelemszárnyat, továbbá felszereltek egy szelepet egy új oxigénfejlesztő berendezéshez.

A negyedik és egyben utolsó űrsétát vasárnapra tervezik.

Korábbi információk (péntek, 20 óra)

A NASA június 15-én napközben megtartott sajtótájékoztatóján Mike Suffredini, a Nemzetközi Űrállomás programmenedzsere elmondta, hogy orosz és amerikai szakemberek együttműködésével jelenleg is zajlik a meghibásodott orosz számítógéprendszer "újraélesztése".

A Speceflightnow.com űrkutatási hírportál arról számol be, hogy pénteken nem sikerült megfelelően újraindítani a komputereket, pedig leválasztották őket a fő elektromos hálózatról, amelyet az amerikai napelemek táplálnak. Mint arról korábban beszámoltunk (lásd lent), felmerült, hogy a gépek meghibásodását a most felszerelt új napelemek okozták.

Mint arról csütörtökön beszámoltunk, a számítógéphálózatot korábban részben már újraindították, de sajnos utána ismét leállt a rendszer.

Suffredini ennek ellenére optimistán nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy még sok lehetőségük van a hiba megkeresésére és kiküszöbölésére. A NASA szerint az űrhajósok nincsnenek közvetlen veszélyben, az űrállomás evakuálása egyelőre nem került szóba. A meghibásodott orosz komputerek vezérlik az Elektron nevű oxigéngenerátort, amelynek működését átmenetileg felfüggesztették. A legénységnek mintegy 3 hónapra való oxigéntartaléka van.

Az oroszok esetleg korábban indítják az űrállomáshoz a soron következő Progressz teherűrhajót, amely alkatrészeket szállíthat a meghibásodott számítógépekhez.

Mindeközben pénteken este (hazai idő szerint) megkezdődött a 3. űrséta, amelynek során megpróbálják megjavítani az Atlantis űrrepülőgépen lévő sérülést is.

Korábbi információk (csütörtök, 16 óra)

A legfrissebb információk alapján június 14-én napközben sikerült a kapcsolatot stabilan felvenni az orosz számítógéprendszer egy részével, és ennek eredményeként visszaállítani a fontosabb rendszereket. A Zvezda és a Zarja modult visszakapcsolták az űrállomás elektronikus "vérkeringésébe", valamint ugyanezt tették a probléma idejére az ISS-től függetlenített energiaellátású Szojuz-űrhajóval.

Mindezek eredményeként az orosz rendszer mostantól át is vehetné az ISS stabilizálásának feladatát, de addig az Atlantis látja el, amíg az összes ellenőrzést le nem futtatják. A hiba okát nem sikerült kideríteni, egy feltételezés szerint az új napelemtábla hálózatba kapcsolása okozta, de erre még nincs bizonyíték.

Korábbi információk: Súlyos számítógéphiba veszélyezteti az űrállomást

Váratlan esemény zavarta meg a Nemzetközi Űrállomás működését és a napelemrendszer szerelését: meghibásodott a helyzetbeállításért felelős orosz számítógéprendszer, amelyet egyelőre nem sikerült újraindítani. A legrosszabb esetben mindenkinek el kell hagynia majd az űrállomást.

Az első hiba még június 12-én jelentkezett egy orosz gyártmányú navigációs számítógépnél. Nem kizárt, hogy a meghibásodást az új amerikai napelem-szegmens felszerelése okozta, amelyet hétfőn kezdett meg a jelenleg ott tartózkodó Atlantis űrrepülőgép legénysége. A jelenség további számítógépes hibák láncolatát indította el, amelynek eredményeként az ISS helyzetét stabilizáló giroszkóprendszer üzemképtelenné vált. A helyzetstabilizálást átmenetileg az Atlantis hajtóműveivel kell biztosítani.

A NASA június 14-én kiadott jelentése szerint az űrállomáson jelenleg tartózkodó 10 űrhajós "nincs közvetlen veszélyben". A hibákat azonban addig mindenképpen el kell hárítani, amíg az Atlantis az űrállomáshoz csatlakozik. Az orosz navigációs számítógépek, illetve a helyzetbeállítás általuk vezérelt módja nélkül az üzemelés nem biztonságos - rossz pozícióban a napelemek nem termelnek elég energiát, illetve egyes részek túlságosan felmelegedhetnek vagy lehűlhetnek.

A rendszer meghibásodása befolyásolja az oxigénellátó és a szén-dioxid-szűrőrendszer működését is, de egyelőre az űrhajósok bővében vannak mindennek.

Orosz szakemberek dolgoznak a gépek "újraélesztésén". Korábbi hasonló hibák esetén a rendszer magától újraindult, most azonban ez nem történt meg. Bár a hivatalos nyilatkozók mind nagyon optimisták az eredménnyel kapcsolatban, a NASA már vizsgálja azt a lehetőséget, hogy az Atlantis tovább marad odafent. Ugyanakkor korlátozás nélkül nem végezhetik az űrrepülőgéppel az űrállomás helyzetének korrigálását, mert a gép oxigénkészletei is végesek, és a visszatéréskor is kell üzemanyag a Föld körüli pályáról való letéréshez ("fékezéshez").

A legrosszabb esetben, ha nem sikerül üzembe helyezni a számítógépeket, mindenki elhagyja az űrállomást: az Atlantis legénysége az űrrepülőgéppel, az űrállomásé pedig a fent lévő Szojuz-űrhajóval tér vissza.

Korábbi információk: Megvolt a második űrséta

A problémák ellenére folytatódott az űrállomás napelemrendszerének továbbépítése. Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a hétfői (első) űrsétán az űrállomáshoz rögzítették az Atlantis űrrepülőgép által felszállított, S3/S4 jelzésű elemet. Ezután (kedden) távvezérléssel telepítették "kigöngyölték" az új elem napelemszárnyait.

Közép-európai idő szerint szerdán este Steve Swanson és Pat Forrester űrhajósok indultak a második űrsétára. Fő feladatuk az volt, hogy egy újabb forgatómotort beüzemeljenek az S3/S4 elemen. Ezek a motorok tartják a napelemtáblákat mindig közel merőlegesen központi csillagunk irányára, hogy maximális szinten legyen az energiatermelés a Föld körüli keringés minden pillanatában. A motor egyelőre nem működik megfelelően.

A két űrhajós az áthelyezendő P6-4B jelű napelem összecsukásához is asszisztált. Ez az az egység, amelynek összecsukásakor probléma jelentkezett tavaly decemberben. Most sikerült teljesen bezárni, de még hátravan ugyanennek az elemnek a másik, P4-2B része, amelynek összezárására ezen a héten kerítenek sort.

A korábbi cikkünkben említett, az Atlantison lévő sérülés javítását most a küldetés harmadik űrsétájára tervezik. A megoldás mikéntjéről még mindig nem döntöttek, jelenleg a Johnson Űrközpont szélcsatornájában vizsgálják, hogy miként változtatják meg az eltérő megoldások az Atlantis aerodinamikai jellemzőit. Bár maga a sérülés feltehetőleg nem jár érezhető változással, egyrészt a biztonság maximalizálása, másrészt a rendszer jellemzőinek minél pontosabb megismerése céljából további teszteket végeznek.

Egyéb érdekesség, hogy a szárnyak belépőélein elhelyezett becsapódás-érzékelők Föld körüli pályán két eseményt jeleztek. Ezeket elméletileg mikrometeorit-becsapódások is okozhatták, de a mérnökök szerint valószínűbb, hogy a szárny hőtágulásával kapcsolatos térfogatváltozásai és egyéb "recsegések" felelnek értük. Hasonló jelenséget már korábban is megfigyeltek, de pontos mibenlétét eddig nem sikerült megállapítani.