A legnagyobb méretű ismert exobolygó

Felfedezték az eddig ismert legnagyobb Naprendszeren kívüli bolygót, miközben magyar szakemberek közreműködésével is új planétára akadtak.

A Naprendszeren kívüli planéták méret szerinti listájának élére új égitest került. A TrES-4 jelzéssel ellátott égitestet 2006. szeptemberi, és 2007. áprilisi megfigyelések alapján fedezték fel, és most jelentették be az eredményeket. Az objektum a Herkules csillagképben, a tőlünk 1435 fényévre lévő GSC02620-00648 jelű csillag körül kering. A Merkúr átlagos naptávolságánál hétszer közelebb kering a központi csillag körül (egy keringést 3,55 nap alatt tesz meg), tehát az ún. forró Jupiterek csoportjába tartozik.

A bolygó csillaga a Napunkhoz hasonló korú égitest, de magjában már kifogyott a hidrogén "üzemanyag", ezért ún. szubóriás fázisban van, amely átmenet a felfúvódott vörös óriás állapot felé. Az exobolygó légköre ezért forró, 1600 K hőmérsékletű, és a csillag erős sugárzása miatt gázai folyamatosan áramlanak ki az űrbe - tehát egy üstököséhez hasonló csóvája is lehet a planétának. Az égitest 1,67-szer nagyobb a Jupiternél, tömege pedig 0,84 jupitertömeg. Eszerint sűrűsége mindössze 0,2 g/cm³ - azaz lényegesen kisebb a vízénél.

Georgi Mandushev (Lowell Observatory) és kollégáinak mérései szerint a TrES-4 a legnagyobb méretű ma ismert Naprendszeren kívüli planéta. Feltehetőleg nála nagyobb exobolygót is találtunk már, de a legtöbb ilyen égitestnek csak a tömegét (annak is az alsó határát) tudjuk megbecsülni. A méret meghatározása az itt is alkalmazott okkultációs módszerrel lehetséges - így azonban csak a ma ismert kb. 260 exobolygónak kis része vizsgálható. Az utóbbiak között a TrES-4 a legnagyobb, és egyben a legalacsonyabb sűrűségű.

A felfedezés megerősítésében Dr. Bakos Gáspár csillagász is közreműködött, az egyik 10 méteres Keck Teleszkóp (Hawaii) segítségével, és az általa vezetett kutatócsoport is talált nemrég egy Naprendszeren kívüli planétát. A magyar fejlesztésű, exobolygókat kereső HATnet robotteleszkóp-rendszerrel akadtak az égitestre.

A kutatócsoport külföldi anyagi támogatással, de magyar ötlet alapján fejlesztett olyan távcsőrendszert, amely fedési exobolygókat keres. Ezek a planéták térbeli helyzetük alapján csillaguk körül mozogva időnként kitakarják annak egy részét, és a csillag ekkor bekövetkező halványodását lehet kimutatni.

A rendszer kialakításában és üzemeltetésében a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet, az ELTE Csillagászati Tanszék, valamint a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársai működnek közre. A HAT-p-3b jelű objektum a HATnet rendszer által felfedezett harmadik exobolygó. Az égitest a 450 fényévre lévő, GSC 03466-00819 jelű, K-színképtípusú, a Napunknál fiatalabb, de fémekben viszonyalg gazdag csillag körül kering. Az exobolygó a központi objektumot 2,9 nap alatt kerüli meg, az átlagos Nap-Föld távolság közel 4%-ánál. Tömege kb. 60%-a, mérete pedig 89%-a Jupiterének, sűrűsége 2 g/cm³ körüli.

Kereszturi Ákos