Csomó a Szaturnusz gyűrűjében

Egy ív alakú csomót azonosítottak a G jelű gyűrűben, ahol nagyobb testek ütközése és feldarabolódása biztosíthatja a finom törmelékanyagot a gyűrű anyagának pótlásához.

A G-gyűrű a Szaturnusz viszonylag halvány, a gyűrűrendszer külső vidékén lévő tagja. A fényes A-, B- és C-gyűrűkben holdak porladása adhatja az alapanyagot, míg az E-gyűrű szemcséit az Enceladus hold gejzír jellegű kitörései szolgáltatják. A G-gyűrűben eddig hasonló forrást vagy folyamatot nem sikerült kimutatni.

A Cassini-űrszonda először 2004-ben, nem sokkal érkezése után azonosított egy sűrűbb ívet a G-gyűrűben. A képződmény azóta is stabilan létezik, és számos megfigyelést készítettek róla. Az ív alakú sűrűsödés a gyűrű kerületének egyhatod részén fut körbe, és 250 km-es szélességével lényegesen keskenyebb, mint a gyűrű többi részére jellemző 6000 km-es érték.

Matthew Hedman (Cornell University, Ithaca) és kollégáinak számítógépes szimulációi alapján az ívet a Mimas hold gravitációs hatása hozza létre. Bár a Szaturnusz gyűrűrendszerében sok egyéb érdekesség mutatkozott már korábban is, egy hold gravitációs tere által létrehozott ívet eddig csak a Neptunusz gyűrűrendszerében, az apró Galatea holddal kapcsolatban sikerült megfigyelni.

A Szaturnusz G-gyűrűjében mutatkozó ívről 2005-ben sikerült újabb információt szerezni, amikor kiderült, hogy a bolygó magnetoszférájában az ív közelében egy töltött részecskékben szegény zóna húzódik, ahol a hiányzó részecskéket a fenti ívben lévő porszemcsék nyelhették el. A kamera felvételei alapján becsült, az ívben lévő anyagmennyiség azonban ehhez túlságosan kevésnek tűnik - tehát a megörökíthetőnél lényegesen nagyobb tömeg lehet az ívben.

A becslés alapján az ív össztömege elegendő lenne egy kb. 100 méter átmérőjű hold létrehozásához. Talán az itt lévő, nagyobb testeket érő meteorikus bombázás produkálja a finom szemcséket, amelyek a Mimas gravitációs hatására egy ideig ív alakban koncentrálódnak. Eközben sok töltött részecske tapad a felületükhöz a magnetoszférából - majd később a testek eloszlanak a pálya mentén, létrehozva a G-gyűrű szélesebb és diffúzabb, a bolygót teljesen körülvevő alakját. Az ívben lévő testek porladása biztosíthatja tehát a gyűrű anyagának utánpótlását.

Az ív alakú sűrűsödésben lévő részecskék jellemzőiről közel másfél év múlva kaphatunk újabb adatokat, amikor a Cassini-szonda mindössze 1000 km-re fog elhaladni mellettük. Ha szerencsénk van, sikerülhet az ívben mozgó nagyobb tömböket lencsevégre kapni.