2009-ben lesz az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása

Vágólapra másolva!
Alig tíz évvel a sokunk számára felejthetetlen 1999-es teljes napfogyatkozás után jön az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása. Ez a jó hír. A rossz hír az, hogy Magyarország területéről nem lesz látható. Azok, akik megtehetik, hogy elutaznak Indiába vagy Kínába, sok hasznos információt találnak összeállításunkban. Akik pedig itthon maradnak, még 2008-ban vigasztalódhatnak két holdfogyatkozással és egy részleges napfogyatkozással.
Vágólapra másolva!

2009. július 22-én teljes napfogyatkozás lesz, sajnos Magyarországról nézve bolygónk túloldalán. A 136-os Szárosz-cikushoz tartozó jelenség érdekessége, hogy a totalitás sávjának közepén maximálisan 6 perc 39 másodpercen keresztül lesz sötétség. Ez a Bonin-szigetektől délre következik be, onnan nézve a Nap 86 fok magasan mutatkozik az égen, tehát majdnem pont a szerencsés megfigyelők feje felett.

Ez lesz a XXI. század leghosszabb teljes napfogyatkozása, időtartama alig marad el az elméletileg lehetséges maximális értéktől. Mint említettük, a jelenségre a Föld "túloldalán" kerül sor, ezért Magyarországról még részleges fogyatkozásként sem lehet megfigyelni. A teljesség sávja Indiánál indul, majd átszeli Nepál keleti részét és Kínát, elhalad Japán déli partjai mellett, végül néhány kis szigetet érintve végigfut a Csendes-óceán jelentős részén.

A mellékelt térképeken a totalitás sávjának helyzete látható; az ábrák nagyobb változatai a kép alatti linkeken tölthetők le. A Google Maps a totalitás sávjáról egy interaktív térképet is készített, ahol a lehetséges megfigyelési helyszínek részletesebben tanulmányozhatók. Emellett egy külön térkép mutatja a fogyatkozás leghosszabb fázisának térségét.

Forrás: NASA, Espenak

A totalitás sávja. Letölthető térképek az alábbi területekről: India, Kína, Japántól délre, Csendes-óceán keleti része (NASA, Espenak)

A megfigyelés helyszínének tervezésekor érdemes az időjárást is figyelembe venni. Ilyen szempontból a helyzet legbizonytalanabb a sáv első harmadában, ahol 60-80% közötti lesz a borult égbolt valószínűsége. A mellékelt ábrán a borult ég előfordulásának esélye látható a fogyatkozás időszakára a teljesség sávjában, az árnyék haladási iránya szerint balról jobbra.

Forrás: NASA, Espenak

A felhőborítottság előrejelzett mértéke a totalitás sávjában (NASA, Espenak)

Idei fogyatkozások

Itthon az idei év három látványos fogyatkozást is tartogat. Az első jelenség egy teljes holdfogyatkozás lesz február 21-én. Égi kísérőnk bolygónk teljes árnyékát 2:43-kor érinti nyugati, azaz balra eső oldalán, majd egy óra alatt merül el teljes terjedelmében a földárnyékban. Ekkor, azaz 4:01-kor kezdődik a teljes fogyatkozás, mialatt a Hold halvány vöröses színben dereng majd. A Hold 4:50-kor lép ki bolygónk árnyékából, amelyet teljes terjedelmében 6:08-kor hagy el. A jelenség végét tehát a koránkelők még a hajnali pirkadatban is megpillanthatják.

Augusztus 1-jén részleges napfogyatkozást láthatunk hazánkból. A holdkorong délelőtt 11:02-kor kezdi eltakarni a Napot, majd a fogyatkozás 11:50-kor éri el maximumát. Kísérőnk a napkorong közel ötödét takarja majd le - tehát még ekkor is vakítóan fényes lesz csillagunk. A jelenség teljes időtartama alatt kizárólag megbízható napszűrőkkel, illetve speciális szemüvegekkel szabad követni az eseményeket. A részleges napfogyatkozás 12:38-kor ér véget.

Augusztus 16-án egy részleges holdfogyatkozás figyelhető meg Magyarországról. A jelenség 21:36-kor kezdődik, és nem sokkal éjfél utánig, 0:44-ig tart. A fogyatkozás maximuma 23:10-kor lesz, amikor a földárnyék a Hold közel 80%-át beborítja. Ekkor az árnyékkúpból csak kísérőnk északi, "felső" pereme fog kilógni - érdekes kontrasztot adva a délebbre lévő sötétebb és vöröses részeknek.