Egy napot késhet az Atlantis indítása a Hubble-űrtávcsőhöz

Kisebb technikai probléma miatt 24 órával később kerülhet az Atlantis űrrepülőgép a starthelyre, ahonnan október 10-én indulna a Hubble-űrteleszkóp ötödik nagy szervizelésére.

A Hubble-űrteleszkóp (HST) ötödik és egyben utolsó tervezett nagyjavítása a Nemzetközi Űrállomás (ISS) befejezése mellett a másik nagy program, amelyet még az űrrepülőgépek nyugdíjazása előtt végre akarnak hajtani. A munkára az Atlantist jelölték ki, azonban a küldetés előkészítése során váratlan probléma jelentkezett.

A gond az egyik olyan rekesznél lépett fel, amely a HST-nek szánt új akkumulátorokat tartalmazza. A SLIC jelű szerkezet a szuperkönnyű cserélhető akkumulátor tartály (super lightweight interchangeable carrier) név rövidítése. A benne lévő szigetelőanyag egy része valahogy kiszabadult, és szétrepült a szállítóegységben, amelyben a hasznos terhet az Atlantishoz juttatják.

A szigetelőanyagot a szellőztetőrendszer fújta ki valahogy, és emiatt le is állították az előkészületeket. Szerencse a váratlan helyzetben, hogy mindez nem jelent komoly problémát, de a kihullott szigetelőanyag feltisztítása, összegyűjtése időt igényel. Emiatt közel 24 órával késhet az Atlantis kiszállítása a 39A jelű indítóállványhoz, és ez az űrrepülőgép október 10-ére tervezett startjában is késést okozhat. Az eredeti menetrendet a NASA lehetőleg pontosan akarja tartani, mivel a nyugdíjazás előtt álló űrrepülőgépekre még sok feladat vár a Nemzetközi Űrállomás építésével kapcsolatban.

A küldetés különlegessége, hogy a HST-t elérő űrrepülőgép legénysége vész esetén nem találhat menedéket az ISS fedélzetén, mivel az űrteleszkóp pályája attól túlságosan távol húzódik. Ezért a NASA minden eshetőségre készülve az Endeavour űrrepülőgépet szintén startra készen tartja, amely egy vészhelyzet esetén elérheti az Atlantist, és annak legénységét visszahozhatja a Földre. A felkészített Endeavour egyébként november 12-én indulna az űrállomáshoz - és hasonló technikai problémák hiányában már a strarthelyen tartózkodik.

A HST javítására öt űrsétát terveznek az asztronauták. Ezek során telepítik az új WFPC-kamerát, a COS rövidítésű spektrográfot, valamint hat akkumulátort is kicserélnek. Fontos feladat továbbá a gyakran elromló, a HST mozgatását végző giroszkópok "szokásos" cseréje, továbbá egy, a célpont pontosabb követését lehetővé tévő új szenzor elhelyezése. Néhány egyéb, kisebb javítást is végeznek az űrteleszkópon.

A HST számára az egyik legjelentősebb fejlesztés a COS spektrográf üzembe helyezése lesz. A COS a Cosmic Origins Spectrography kifejezés rövidítése, amely jelzi, hogy az új detektorral a távoli és fiatal Világegyetemben uralkodó folyamatokat és állapotokat akarják azonosítani. A 70 millió dollár költségű berendezés az ultraibolya tartományban tanulmányozza majd, hogy a távoli kvazárok felénk haladó sugárzása milyen változásokon megy át útközben. Ebből az egyes elemek gyakoriságára, állapotára lehet következtetni a Világegyetem eltérő távolságú részeiben. A fő cél, hogy megállapítsák, miként változott a csillagközi és galaxisközi anyag összetétele és egyéb jellemzői a Világegyetem fejlődése során. A COS detektor másik fontos kutatási területe a fiatal, por- és gázburokban rejtőző forró csillagok születési körülményeinek tanulmányozása lesz. A műszer mintegy tízszer érzékenyebb a hasonló tartományban üzemelt korábbi detektoroknál.