Újabb visszafelé keringő bolygó, magyar közreműködéssel

A tegnapi bejelentés után itt a második extrém planéta: egy olyan exobolygó, amely központi csillaga körül szintén a csillag forgási irányához viszonyítva ellentétesen kering. Az objektumot egyébként a HATnet nevű magyar-amerikai kutatóprogram keretében fedezték fel.

Alig egy nappal az első, fordított irányban keringő bolygó felfedezésének bejelentése után (lásd lent) újabb hasonló égitest azonosítottak. Két egymástól független kutatócsoport megfigyelései alapján a HAT-P-7b jelű exobolygóról derült ki, hogy szokatlan irányban kering. Esetünkben a mérésekből még nem sikerült olyan bizonyossággal megállapítani az égitest pályáját, mint a korábbi bejelentésnél.

Az exobolygó pályájának helyzetére ezért két lehetőség adódik a megfigyelések alapján. Az első esetben a planéta a központi csillag forgási síkjában, de a csillag forgási irányával ellentétes irányban kering. A másik esetben a csillag forgási síkjára merőlegesen mozogna az exobolygó, tehát időnként a központi csillag pólusai felett haladna el. További érdekesség, hogy az égitestet a HATnet nevű, magyar-amerikai exobolygókutató-program során fedezték fel, és egyben ez lett az első planéta, amelynek létezését a Kepler-űrtávcsővel is igazolták.

Korábbi információk

A Naprendszer bolygói és a más csillagokhoz tartozó planéták is mind a központi égitest körül, annak tengelyforgási irányával megegyező irányba keringenek. A jelenség oka, hogy mind a csillag, mind pedig bolygói ugyanabból a forgó gáz- és porfelhőből születtek, illetve születnek.

A WASP-17 jelű csillag a Naptól 1000 fényévre, a Skorpió csillagképben található. Csillagunknál valamivel forróbb, F6 színképtípusú égitest. Az objektum körül egy exobolygót is találtak, amelyek WASP-17b jelzéssel láttak el.

Sara Seager (MIT), David Anderson és Coel Hellier (Keele University), valamint Amaury Triaud (Geneva Observatory) a planéta mozgását tanulmányozva arra a meglepő következtetésre jutott, hogy az exobolygó a központi csillag forgási irányához képest ellentétes irányban kering.

Jelenleg az exobolygók közül körülbelül csak egy tucatnak ismert biztosan a mozgási iránya, ezek közül pedig ez az első, amelyik a csillag forgásával ellentétes irányba halad. Esetünkben egy okkultáció során azonosították a planétát, amikor az a Földről nézve elhaladt csillaga előtt, és kitakarta annak egy részét. Ugyanekkor színképi mérésekkel a csillag enyhe imbolygó mozgását is kimutatták, a kettő együttese alapján pedig sikerült a keringési irányt megállapítani.

A Jupiternél kétszer nagyobb, de csak fele akkora tömegű égitest igen elnyúlt pályán mozog. Amikor csillagához közel kerül, a fellépő árapályerők olyan intenzívek, hogy alakját jelentősen eltorzítják. A folyamat közben fellépő belső súrlódás pedig hőt termel, amitől az objektum felforrósodik - feltehetőleg ez felel felfúvódott alakjáért és kis sűrűségéért.

A fura keringési irány kialakulásának lehetséges magyarázata a planéta feltételezett társánál keresendő. A két objektum egykor túlságosan közel juthatott egymáshoz, és a fellépő gravitációs kölcsönhatás egyiküket a korábbi haladási irányával ellentétes keringési irányú pályára állította.