Az élet egyik építőkövét fedezték fel egy üstökösmagban

A Wild-2-üstökös magjából származó mintában kimutatták a glicint. Ez az első alkalom, hogy aminosavat találtak egy üstökösmagban, amelyekből sok bombázhatta az ősi Földet az élet születésekor. 

Széles körben elfogadott nézet szerint a földi élet keletkezését kozmikus hatások is segítették. Közülük is kiemelkednek a bolygónkra kezdetekben becsapódó üstökösmagok a bennük szállított H₂O-val, valamint a kisbolygók, amelyek különféle szerves anyagokat juttattak a felszínre. Eddig az élet kialakulásához fontos aminosavakat, a fehérjemolekulák építőköveit csak kibolygókban sikerült kimutatni - most végre egy üstökösmagban is nyomára akadtak.

2004-ben a Stardust-űrszonda áthaladt a Wild-2-üstökös kómáján, azaz ritka légkörén. Aerogél nevű speciális anyagába ragadva sok porszemet hozott a Földre, amelyek az üstökös magjából szabadultak ki. Jamie Elsila (NASA GSFC) és kollégái nemrég fontos felismerést tették: megtalálták a glicin aminosavat a mintában. A kérdéses anyag biztos azonosítása hosszú időbe telt, ugyanis kétséget kizáróan kellett bizonyítani annak Földön kívüli eredetét. Az eredmény alapján tehát aminosavak nem csak kisbolygókban, hanem üstökösmagokban is hullhattak a Földre.

A glicin az egyik legelterjedtebb és legfontosabb aminosav, amelyet a földi élőlények használnak. Az egyik nagy kérdés, hogy az ősi Földön az élet keletkezéséhez szükséges aminosavak csak bolygónkon, vizes környezetekben képződtek-e, avagy érkeztek-e a világűrből is. A mostani felismerés is az utóbbi elgondolásnak kedvez.

Az üstökösmagok a Naprendszer keletkezésének ősanyagát közel változatlan állapotban őrzik. Összeállásuk után keveset változtak - bár az újabb modellek és megfigyelések alapján sokuk belsejében folyékony víz volt egykor. Az ilyen vizes közegekben elképzelhető, hogy igen összetett molekulákká álltak össze a kémiai alkotóelemek, és a glicinnél bonyolultabb anyagok is kialakulhattak, majd az ősi Földre hullhattak.