Budapesten vannak a gravitációshullám-vadászok

A gravitációs hullámokat kereső LIGO program első alkalommal tartja Magyarországon éves konferenciáját, amely az idei év legnagyobb szabású hazai tudományos rendezvénye. A kutatásban nemcsak elméleti síkon, hanem egy műszer fejlesztésével is közreműködnek szakembereink. Munkájuk elismerését jelenti a konferencia helyszínválasztása. 

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, hazánk a gravitációs hullámokra vadászó LIGO műszerrel folytatott kísérletekben is részt vesz. A detektorok üzemeltetését és az adatok kiértékelését a LIGO Scientific Collaboration (LSC) végzi, amelynek több tucat kutatócsoport és mintegy 700 szakember a tagja, közöttük az ELTE-n alapított Eötvös Gravity Research Group (EGRG) is.

A hazai munka elismeréseként értékelhető, hogy a LIGO kollaboráció éves európai nagy konferenciáját idén Magyaroroszágon tartja. Az LSC-VIRGO September 2009 Meeting nevű rendezvénynek az ELTE ad otthont hat napon keresztül, amelyen összesen mintegy 200 szakember vitatja meg a program jelenlegi helyzetét, eddigi eredményeit és a továbblépés lehetőségeit. A csütörtökön záruló tanácskozásra húsz országból, egyebek között az Egyesült Államokból, Angliából, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Japánból, Kínából, Dél-Koreából érkeztek szakemberek, de vannak orosz és lengyel kutatók is.

"Minden erősen gyorsuló nagy tömeg kivált gravitációs hullámot. Az einsteini gravitációs elmélet szerint a tömegek görbítik a teret, de, ha gyorsulva mozognak, akkor hullámokat is keltenek. Minden, ami gyorsuló tömeget tartalmaz, kelthet gravitációs hullámokat" - magyarázta Frei Zsolt, a csoport vezetője. S bár Einstein 1916-ban megjósolta a gravitációs hullámok létét, s az általános relativitáselméletnek azóta számos kísérleti bizonyítéka született, a gravitációs hullámokat közvetlenül még nem sikerült kimutatni. Ezek keresését végzi az amerikai kormányzat félmilliárd dolláros (94 milliárd forintos) támogatásával épített obszervatórium, a LIGO (Laser Interferometere Gravitational-Wave Observatory).

A LIGO-együttműködésben részt vevő kutatók évente négy tanácskozást rendeznek: két "kis" konferenciát, amelyen a mérési adatok elemzését végzik, s két nagyot, amilyen a budapesti is, ahol magáról a mérőműszerről is szó van. Az egyik nagy konferenciát hagyományosan az Egyesült Államokban tartják, a másikat Európában. A budapesti a nagy konferencia kategóriájába tartozik, amelyhez a francia-olasz együttműködési projekt, a Virgo gravitációs hullámdetektorral kutató szakemberek is csatlakoztak.

A magyar kutatócsoport olyan különleges, a gravitációs hullámok kimutatásánál is használható mérőberendezést (infrahang-mikrofont) fejlesztett, amely elősegíti az Univerzum korai szakaszából, az Ősrobbanásból származó jelek érzékelését. A mikrofon prototípusát már ki is próbálták a hannoveri GEO obszervatóriumban, és jelenleg a sorozatgyártást készítik elő az ELTE-n. A berendezés része lesz a 2014-ben induló Advanced LIGO nevű nagyszabású megfigyelőprogramnak.