Sötét és hűvös csillagokra vadászik az új űrtávcső

Százezer új kisbolygó és közeli, de észrevétlen, barna törpének nevezett, "félresikerült" csillag felfedezését várják többek között a  ma startolt űrtávcsőtől. A WISE-űrszonda -261 Celsius-fokon működő detektorával a Világegyetem eddig észrevétlen, hűvös részeit vizsgálja majd az infravörös tartományban.

A Világegyetem eddig ismeretlen, főleg hűvös objektumainak felderítésére december 14-én, közép-európai idő szerint 15.09-kor új űrszondát indított útjára a NASA. A WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer, Széles Látómezejű Infravörös Felderítő) űrtávcső célpontjai között eddig ismeretlen vagy igen nehezen megfigyelt égitestek: hűvös csillagok, főleg barna törpék, apró és sötét kisbolygók, porburokba rejtőzött, születőben lévő bolygórendszerek, és nagy energia kibocsátású, távoli galaxisok szerepelnek. A WISE várakozások alapján több millió, korábban ismeretlen objektumot, közöttük több százezer kisbolygót fog azonosítani. Az új felfedezések mellett, a teljes égboltot lefedő térképe további küldetések tervezését segíti majd.

Animáció a WISE-űrtávcsőről (Ball/NASA/JPL-Caltech)

A 325 millió dollár összköltségű űreszközt egy Delta II hordozórakéta indítja, és állítja 525 kilométer magas, a sarkok felett elvezető, poláris napszinkron pályára. A WISE ezen az útvonalon naponta 15 fordulatot tesz meg bolygónk körül, miközben megfigyeléseit végzi. Maga az űrszonda egy 2,85x2 méteres, henger alakú test, amely 661 kilogrammot nyom, energiaellátását pedig napelemtáblák biztosítják.

A WISE-űrtávcső szerkezete (NASA, JPL-Caltech, UCLA)

A tervek alapján, egyhónapos tesztelés után, hat hónap alatt a teljes égboltot lefedi az infravörös tartományban, majd annak felét ismét felméri. A térképezés során, egy-egy égrészt az egymást átfedő területek miatt, legalább nyolcszor rögzít. Infravörös detektora, a pontos mérések miatt az abszolút nulla fok közelébe, -261 Celsius-fokra hűtve működik. Az alacsony hőmérséklet eléréséhez szükséges hidrogéngáz, összesen közel nyolc hónapos üzemeléshez elegendő - ez korlátozza be a műszer élettartamát.

A WISE távcsöve a szerelőcsarnokban (NASA, JPL-Caltech, UCLA)

Az űreszköz az infravörös tartományban 3 és 25 mikrométeres hullámhosszak között végzi megfigyeléseit, közel ezerszer nagyobb érzékenységgel, mint elődje, az IRAS-űrtávcső. Ezek a hullámhosszak a Föld felszínéről a légköri sugárzáselnyelés miatt nehezen vizsgálhatók. Emellett itt extrém hideg detektor képes csak elég pontos méréseket végezni - amihez szintén a világűr az ideális környezet. A WISE 40 centiméter átmérőjű távcsöve négy detektorra vetíti az összegyűjtött sugárzást, amelyeket speciális hűtőrendszer tart extrém hidegen.

Fantáziarajz a WISE-űrszondáról (Ball/NASA/JPL-Caltech)

A különleges detektorral végzett mérések alapján pontosabb becslés nyerhető a kisebb és halvány kisbolygók számáról, valamint méreteloszlásáról, és közelítő felszíni összetételükről illetve törmeléktakarójuk szerkezetéről - amelyre hűlésük, melegedésük és infravörös sugárzásuk jellege utal.

Animáció: a WISE a teljes égboltot térképezi (NASA, JPL.Caltech, UCLA)

Úttörő eredményeket várnak a szakemberek a "félresikerült csillagok", azaz barna törpék kutatásában. Elméletileg legalább annyi barna törpe van, mint "normál" csillag, mégis nagyon keveset ismerünk. Ezen sokat segíthet az infravörös tartományban dolgozó űreszköz, amely várhatóan megduplázza a Naptól 25 fényéves távolságon belül ismert, ilyen égitestek számát. A WISE az eddig ismertnél sokkal részletesebben dertíti majd fel a Nap szomszédságát, ahol sok ilyen halvány objektum rejtőzhet észrevétlenül.