Első alkalommal sikerült megfigyelni két kisbolygó összeütközésének jelenlegi következményeit. A kataklizma az elmúlt hónapban zajlott le, és eredménye, egy hosszúkás porsáv már jól észlelhető a Földről. A következő időszakban a Hubble-űrtávcsővel részletesen is tanulmányozzák az esemény nyomait, és várhatóan nagyobb töredékeket is azonosítanak.
Az ütközéssel keletkezett porsáv és a kataklizmát túlélő objektum (J. Annis/M Soares-Santos/D Jewitt/Fermilab/UCLA)
A Földünkhöz közeli, veszélyes kisbolygókra vadászó LINEAR nevű program megfigyelései során rögzítették a kérdéses sávot a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv térségében. A 2010. január 6-án felfedezett, P/2010 A2 jelzéssel ellátott alakzat egy üstökös csóvájára is emlékeztet, de helyzete alapján más hozta létre. A kisbolygóövben is akadnak üstökösmagok, azonban ezek többnyire a zóna külső részében jellemzőek - távolabb, mint ahol ezt az objektumot azonosították.
A sáv egyik végén egy 200 méter átmérőjű égitestet is sikerült lefényképezni - ez lehet a poranyag forrása. Ez az objektum a kataklizma egyik maradéka, amelynek során két égitest ütközött, és a törmelék szétszóródott. Az apró porszemek mozgását a napfény erősen befolyásolta, így keletkezett az elnyúlt alakzat.
A számítások alapján az esemény mindössze néhány héttel ezelőtt történt. Ez az első alkalom, hogy egy a közelmúltban történt ütközés és szétrobbanás nyomát azonosítani tudták. Korábban is találtak már elszórt, ősi poranyagot a térségben, amely ütközésekkel keletkezett, illetve egyes kisbolygócsaládok is ősi égitestek feldarabolódásával születtek.