Két bizonytalan látnivaló: földközelben az üstökös, csúcson a meteorraj

Akkora a légköre, mint a Jupiter, és csak 18 millió kilométerre jár a Földtől. A P/Hartley-2 üstökös képe látványos a csillagászati felvételeken, azonban még sötét egű, zavaró fényektől mentes helyekről is nehezen pillantható meg. Aki az üstökös megpillantásáért mégis korán felkel, szerencsés esetben néhány meteort is láthat.

A P/Hartley-2 üstökös 2010. október 20-án jár legközelebb bolygónkhoz - emiatt fényessége viszonylag magas, +6 magnitúdó körüli. Ez a szabad szemes láthatóság határán van. Ugyanakkor a kis távolág révén igen nagy méretűnek mutatkozik az égen, tehát a fényesség nagy égterületen oszlik el - ezért nehéz megpillantani, még kisebb távcsövekkel is. Az alábbiakban néhány fényképet mutatunk be az égitestről.

Az üstökös október 13-án, Hadházi Csaba felvételén (Hadházi Csaba, MCSE)

Az objektum a hosszú expozíciós idejű felvételeken látványos zöldes árnyalatot mutat. A magjából kiszabaduló gázok egy hatalmas, kiterjedt légkört, azaz kómát hoznak létre körülötte, amelynek mérete a Jupiter átmérőjéhez áll közel. A magból kiszabadult gázok között a cianid (CN) és a szénmolekulák a napsugárzás gerjesztő hatásától zöldes fényt adnak le - ez okozza a látványos árnyalatot.

Az üstökös képe október 18-án. A kép nagymértű változatának letöltése (Nick Howes)

Az üstökös megfigyeléséhez tökéletesen sötét, közvilágítástól távoli helyszín és a fényes Holdtól mentes éjszaka az ideális - ennek megfelelően településekről nem látható. Jelenleg a hajnali égen, városokon kívül érdemes próbálkozni az objektummal, nagy látómezejű távcsövekkel, a mellékelt térkép alapján. A napokban az Auriga (Szekeres) csillagkép alfájához, tehát a fényes Capellához közel mutatkozik az üstökös.

Az üstökös útja az égen októberben (Sky & Telescope)

A Deep Impact-űrszonda jelenleg rendszeresen rögzít felvételeket az üstökösről, amelyhez közeledik. Sajnos a nagy felbontóképességű kameráját egy technikai probléma miatt alig tudja használni, így az üstökös melletti elhaladás alkalmával a közepes felbontású képrögzítő végzi majd a munkát. A legszorosabb közelítésre november 4-én kerül sor, ekkor az 1,2 kilométer átmérőjűre becsült üstökösmag 170 pixel szélesnek látszik majd ezen a detektoron. Idővel, és komoly képfeldolgozási munka után talán a nagy felbontóképességű detektor képei is használhatók lesznek. A találkozó eseményeit a NASA TV élőben közvetíti november 4-én, hazai idő szerint 16.50-től. További látványos felvételek a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján tekinthetők meg az üstökösről.

Az üstökös egyórás mozgását bemutató animáció, amely szeptember 12-én készült (Nick Howes)

Meteorok is látszanak a hajnali égen

Aki az üstökös megpillantásáért korán kel, az szerencsés esetben néhány meteort is láthat. Az Orionidák-meteorraj ugyanis október 15-29. között aktív, maximuma pedig 20-22-e közé esik - tehát e hét csütörtök és péntek hajnalra. Ezt a meteorrajt a Halley-üstökös hozta létre, miközben pályája mentén port szórt szét, főleg csillagunkhoz közel. A híres kométához két meteorraj is tartozik: a tavaszi Éta Aquaridák, és az őszi Orionidák - az üstökös pályája ugyanis kétszer is metszi a Földét.

A meteorraj nevét az Orion csillagképről kapta, ahol radiánsa a maximum idején mutatkozik. A meteorrajokkal kapcsolatban megfigyelhető radiánsjelenség lényege, hogy a meteorok látszólag az égbolt egy pontjáról érkeznek. Ez a perspektivikus hatás következménye - az egymással párhuzamosan haladó szemcsék látszólag a végtelenből, egy pontból indulnak, akárcsak az egymással párhuzamos vasúti sínek. Radiánsnak nevezzük azt a területet, ahonnan a meteorok érkezni látszanak - ez pedig az Orion csillagképbe esik.

Egy fényes hullócsillag nyoma

Mivel a Halley-üstökös a Földdel ellentétes irányban kering a Nap körül, a belőle származó meteorikus szemcsék is "frontálisan" találkoznak bolygónkkal. Így légkörbe érkezési sebességük viszonylag nagy, átlagosan 60 kilométer/másodperc.

A meteorok megfigyelése szabad szemmel végezhető tevékenység. Optikai segédeszköz nem kell hozzá, azonban a sötét, zavaró fényektől mentes égbolt fontos tényező. Míg kivilágított nagyvárosokból hosszú órák alatt is csak egy-két meteort láthatunk, sötét ég alól ugyanekkor több tucat hullócsillagot pillanthatunk meg. Próbáljunk tehát minél messzebb kerülni a zavaró fényforrásoktól. Sajnos a telehold és a napokban jellemző időjárás nem kedvez a megfigyelésnek - de akinek szerencséje van, óránként több hullócsillagot is láthat a hajnali égen.