Bugyognak a napfoltok a Nap felszínén - videó

Vágólapra másolva!
Emelkedik és süllyed az izzó anyag a mágneses erővonalak mentén a napfoltok külső, gyűrű alakú részében, állapították meg kutatók. A nagy sebességgel áramló gáztömegek hozzájárulnak a Nap belsejéből kifelé mutató energiaszállításhoz.
Vágólapra másolva!

Hatalmas forró gáztömegek emelkednek és süllyednek egymás közelében, miközben mágneses erővonalak mentén szuperszonikus sebességgel mozognak. Óránként 10 vagy 15 ezer kilométert is megtesznek, tehát a Föld átmérőjével megegyező távolságot haladnak. Egy minden korábbinál részletesebb megfigyelés révén első alkalommal sikerült függőleges hőáramlást kimutatni a napfoltokban.

Közel száz éve ismert, hogy a napfoltok külső gyűrű alakú, penumbra nevű részén gyors gázáramlás zajlik, azonban ennek mibenléte és pontos jellemzői eddig ismeretlenek voltak. Az Evershed-áramlás nevű jelenséget az 1900-as évek elején fedezték fel, aminek keretében a penumbrában közel horizontális irányú anyagmozgás mutatkozik. A nagyfelbontású felvételeken a területen bonyolult szálas szerkezet jelenik meg, feltehetőleg az áramlás miatt. Emellett a modellek arra is utaltak, hogy a területen nemcsak vízszintes áramlás lehet.

A kutatók a svéd 1 méter átmérőjű naptávcsővel 2010. május 23-án készült részletes megfigyelések alapján rekonstruálták a napfoltokban fellépő mozgást. A penumbra területén 3-4 kilométer/másodperc sebességű áramlást azonosítottak, amiben közel 1 kilométer/másodperc nagyságú függőleges komponens is megjelenik. Utóbbi a konvektív áramlást képviseli, amelyet a napfoltokon kívül már régóta ismernek csillagunk felszínén. A konvekció során a melegebb és kisebb sűrűségű anyagbuborékok emelkednek, míg a hidegebbek és sűrűbbek süllyednek.


Film egy napfoltban megfigyelt mozgásról (The Royal Swedish Academy of Sciences, Vasco M.J. Henriques)

A most vizsgált napfoltoknál a lefelé irányuló gázmozgás főként a sötét területeken, a kifelé mutató mozgással együtt figyelhető meg. Az itt haladó anyag útvonala a helyi vízszintessel kis szöget, közel 10 fokot zár be. Minderre főleg a penumbra belső részén kerül sor. Eközben a fényesebbnek mutatkozó szálaknál feláramlás jellemző, az előzőnél meredekebb szögben. A függőleges áramlások általában 1 kilométer/másodperc sebességűek lehetnek, míg oldalirányban ennél gyorsabban is haladhat az anyag. A kutatók eredményeiket a Science június 2-i számában publikálták.

Forrás: Kiselman
A megfigyelést végző naptávcső, amelyet légköri zavaroktól közel mentes területen állítottak fel, hogy részletes képet adjon csillagunkról (Kiselman)

A fenti megfigyelések alapján igen összetett mozgás zajlik a napfoltok külső tartományában, ahol a fel- és leáramlások akár egymáshoz közel is megjelenhetnek. Valószínűleg a mágneses erővonalak vezetik csövekhez hasonlóan kötött pályán a töltött anyagot, és tartják fent az eltérő irányú mozgást.

Forrás: The Royal Swedish Academy of Sciences, Vasco M.J. Henriques
Egy napfolt részletei a svéd naptávcső felvételén: a belső, sötét rész az umbra, a körülötte lévő szálas szerkezetű gyűrű a penumbra. A kép nagyméretű változtának letöltése (The Royal Swedish Academy of Sciences, Vasco M.J. Henriques)