Üstökösvihar tört ki egy közeli csillagrendszerben

Egy fiatal bolygórendszer viharos időszakát figyelték meg a Spitzer-űrtávcsővel. A bolygókat üstökösmagok és egyéb apró égitestek bombázzák, amelyek ütközései sok port termelnek. Utóbbinak az infravörös sugárzását sikerült kimutatni, sőt abban különféle kémiai összetevőkre is akadtak.

A megfigyelés célpontja az eta Corvi nevű csillag és fiatal bolygórendszere volt, amelyben két porszemcsékből álló gyűrűt is azonosítottak. A modellek alapján a sok apró szemcsét bolygók és üstökösmagok ütközése hozhatta létre. A belső gyűrűnek a csillaghoz közeli helyzete arra utal, hogy a Földünkhöz hasonló égitestek is lehetnek a rendszerben.

Az eta Corvi és a körülötte keringő égitestek közel egymilliárd évesek. A porkorong színképében H₂O nyomára akadtak, és szerves anyag is mutatkozott a szilikátszemcsék mellett. A megfigyelt színkép hasonlított az Almahata Sitta nevű meteorit spektrális jellemzőihez, amely 2008-ban Szudán felett robbant fel és zuhant le.

Egy második, távolabbi és hidegebb gyűrű is mutatkozik a rendszerben, amely egy nagy "üstökösraktárt" jelez. Ez 150-szer van távolabb a csillagtól, mint a Föld a Naptól - tehát a mi bolygórendszerünkben az úgynevezett Kuiper-övhöz hasonló zóna lehet.

Fantáziarajz az eta Corvi körüli üstököszáporról (NASA, JPL-Caltech)

Ilyen intenzív, ütközésekkel teli időszak a Naprendszerben is volt, itt kicsit kevesebb mint egymilliárd évvel a rendszer születése után. Ezt a periódust kései nagy bombázási időszaknak nevezik. Ez volt a második nagy becsapódásos periódus bolygórendszerünkben (az első még a planéták összeállásnak során történt). A második (kései) bombázást az okozta, hogy az óriásbolygók keringési távolsága enyhén változott. Ennek során a Jupiter beljebb jött, emiatt a kisbolygóövből sok égitestet kiszórt, míg külső társai a Naptól távolodtak, utóbbiak gravitációs zavarai pedig a Kuiper-övet alakították át, ahova új égitesteket is kiszórtak.

szólj hozzá: Spitzer űrtávcső

Részletes film a Spitzer-űrtávcső munkájáról (NASA, JPL-Caltech)

Mindkét fenti folyamat megnövelte az ütközések és becsapódások gyakoriságát, és sok port is termelt. A kérdéses, közel 3,8 milliárd évvel ezelőtti periódus fontos lépés volt, mivel feltehetőleg ekkor sok víz és az élet keletkezéséhez szükséges szerves anyag érkezett bolygónkra. Az eta Corvi rendszerének a megfigyelése tehát saját múltunk jobb megismerésében segít.

Cikkajánló

Jóval nagyobb és lassabb volt a T. rex		Európában védik a fecskét, Afrikában megeszik		Nyüzsgő életet fedeztek fel a Holt-tengerben