Nézzünk körbe a Curiosity leszállóhelyén!

Tökéletes állapotban, ideális helyen várakozik a Curiosity a Mars felszínén, mind a tíz műszere üzemel. Bár még csak másfél napja landolt a szonda, máris született néhány fontos eredmény.

Az eddigi adatok alapján a leszállóhely kiválasztása sikeres volt. A veszélyelkerülő kamerák szerényebb felbontású képein viszonylag egyforma méretű kődarabok látszanak a rover körül, amelyek közül a nagyobbak is csak néhány centiméteresek. (Hasonlítsuk őket a rover fél méter átmérőjű kerekéhez.) A kövek egymáshoz hasonló mérete egyébként valamilyen szortírozási folyamatra utal, ennek alapján pedig nem közvetlenül becsapódásoktól kirobbant törmelékről lehet szó, hanem valamely külső erő (víz, szél) szállította és rakta le ezt az anyagot.

A legegyszerűbb lehetőség erre a folyóvízi szállítás, hiszen maga a leszállóhely egy üledékes hordaléksíkság. Azonban a Mars sajátos felszíni adottságai miatt még az egyenlítő közelében is mutatkoznak úgynevezett periglaciális, azaz jégkörnyéki felszínformák - ezek a Földön csak magas szélességen, avagy hegyvidékeken jelennek meg. Talán a jég is közreműködött az apró, kavics méretű szemcsék felhalmozásában, de erre utaló jel egyelőre nem látszik a képeken.

A háttérben a Mount Sharp, előtte egy sötét homokdűne-mező húzódik, előtérben a rover árnyéka és kerekei. Jól láthatók a kisebb-nagyobb törmelékdarabok a felszínen. A kép nagyobb méretű változata

A megfigyelések alapján a terület viszonylag poros, amit vártak is a szakemberek, hiszen ez általános a Marson. A légidaru hajtóműve által felvert por egy része a műszerekre rakódott, a robotkar kamerájának képeit például ez tette homályosabbá. De mindez csak átmeneti probléma, mivel az átlátszó védősapka ledobása nyomán tisztább lesz majd a kép. A leszállást mutató animációk ilyen szempontból nem teljesen reálisak: a landolás utolsó másodperceiben feltehetőleg nagyobb porfelhő verődött fel, mint ami ezeken látszik.

Nézzünk körbe a Curiosity leszállóhelyén, a 154 kilométer átmérőjű Gale-kráterben! Egy informatív animáció:

Mérnöki szempontból tökéletes volt a landolás. Az utolsó métereken az egység közel függőlegesen ereszkedett, a kerék mellett a felszínen "pattogásnyom" nem mutatkozott - tehát stabilan, azonnal érte el a felszínt a Curiosity. A landolás a leszállási ellipszis belső részén történt, közel 10 kilométer távolságra a fő célpont, a nagy üledékes hegy (Aeolis Mons vagy Mount Sharp) lábától. Ezt a távolságot egy ember két óra gyaloglással megtenné, a robotnak azonban közel fél év vagy még több idő kell majd ehhez, mert közben sok érdekes célpont elemzését is elvégzi majd.

Az első képek rögzítése mellett az rover öt órán keresztül mérte a felszíni sugárzási viszonyokat is RAD nevű detektorával - az eredményekre még várnunk kell. A műszer a Marshoz vezető úton is üzemelt, és öt nagyobb napkitörés részecskezáporát rögzítette.

A következő napokban közel 400 kutató és 300 mérnök dolgozik majd azon, hogy a Curiosity minél előbb üzemkész legyen. Meg kell ismerni, hogy a rover pontosan miként üzemel a marsi viszonyok között, és a tervezettnek megfelelően reagál-e az utasításokra. A kutatók a korábbi Mars-járók, a Spirit és az Opportunity példáján okulva nem állnak át a marsi robot üzemelési ciklusát követő "marsi időre". A Marson egy nap egy kicsit tovább tart a földinél, így néhány hét után erősen eltolódik a kutatók bioritmusa a földi környezet ritmusától, ha marsi időben dolgoznak. A korábbi küldetéseknél kiderült, hogy ez több kárral, mint haszonnal jár - ezért most nem alkalmazzák.

A rover kedden hajnalban kezdte üzembe állítani nagy nyereségű antennáját, amivel több adatot tud a Földre közvetíteni, így nem feltétlenül szükséges a Mars körül keringő szondákat árjátszó állomásként használni. Miután árbocát felemeli a szonda, elkezdi a részletes panorámafelvételek rögzítését - ezeken sokkal több részlet mutatkozik majd a hegy oldalán. A színes panorámaképet ideális esetben csütörtökön vagy pénteken közlik. E felvételek és a magasból készült űrszondás képek alapján együttesen tervezik meg az útvonalat a hegyhez - a rover sok érdekes sziklatömböt, kisebb krátert és egyéb alakzatot vizsgálhat meg útközben. Emellett azt is ki kell találni, hogy hol halad át a rover hegy lába mentén húzódó sötét dűnék vonulatán, amelyek veszélyesek lehetnek, ha egy kerék beléjük ragad. Ez lett a Spirit veszte is, igaz, a Curiosity sokkal nagyobb és erősebb Mars-járó. Mindezek felett a rover felszíni számítógépe a hét második felén vált át a felszíni munkára optimalizált irányító szoftver használatára.