Ez volt az első érintés a Marson

Vágólapra másolva!
Küldetése 46. marsi napján a Curiosity rover végre megérintette robotkarjával a bolygó felszíni anyagát. Így jelenleg a Jake Matijevic nevű szikladarab a marsi Gale-kráter legalaposabban ismert kőzettömbje.
Vágólapra másolva!

A hat keréken guruló szerkezet megérkezése óta már több mint 300 métert haladt a vörös terepen délkeleti irányba, a Glenelg-pont felé. Eddigi útja során a NASA mérnökének tiszteletére elnevezett, piramis alakú és nagyjából focilabda-méretű Jake Matijevic sziklatömb tűnt a legideálisabb elemzési célpontnak, mert a különböző műszerekkel összehasonlító vizsgálatok végezhetők rajta - így a rover már napok óta ezzel foglalkozik.

A Curiosity már múlt pénteken egészen közel gurult a kőzetdarabhoz, hogy 2,1 méter hosszúságú robotkarjával kényelmesen elérhesse. Azóta már három tudományos berendezését is használta a kutatómunkához. Egyrészt a robotkar végén található színes mikroszkóp-kamerával (MAHLI) részletes felvételeket készített róla, hogy a küldetés szakemberei szemügyre vehessék a vörös porral részlegesen borított, barázdált kőzetfelületet.

Forrás: NASA
Forrás: NASA

A változtatható fókusztávolságú MAHLI-kamera 25 centiméteres, 5 centiméteres, valamint 2,5 centiméteres távolságból készült felvételeinek egymásba illesztésével előállított kép a Jake Matijevic felszínéről (forrás: NASA)

Emellett a robotkar alfa-részecske/röngten-spektrométere (APXS) is munkához látott, s ennek részeként a földi irányítók szombaton, vagyis a küldetés 46. marsi napján végre közvetlenül hozzáérintették a szikladarabhoz.

Forrás: NASA
Forrás: NASA

A Curiosity első felszíni érintése az egyik navigációs kamera felvételén (forrás: NASA)

Az anyagi összetételt elemző APXS-műszer eredményeit pedig összehasonlítják majd a kémiai kamera (ChemCam) adataival, amely lézernyalábot kibocsátva párologtatott el egy kevés anyagot a Jake Matijevic felületéről és spektroszkóp-távcsövével azonosította az eközben keletkezett gázokat. Így a két berendezés kölcsönösen alátámaszthatja egymás megbízhatóságát.

Mindezek után a jármű hétfőn már gurult is tovább délkelet felé, újabb 42 métert közeledve a Glenelg-ponthoz - ami az eddigi leghosszabb megtett útja egy marsi nap során.