Idegen űrhajók féknyomait is keresik

2014.01.28. 07:05

Jó fél évszázada hiába keresik a SETI-kutatók az idegen civilizációk rádióüzeneteit. Talán nem is rádióznak a földönkívüliek. Más módon azonban elárulhatják a létezésüket.

Fantasztikus ötletekben nincs hiány, hogyan bukkanhatnánk idegen civilizációkra. Mesterséges burokkal körülvett csillagoktól, sőt galaxisoktól a relativisztikus űrhajók kozmikus féknyomaiig terjed a lehetséges nyomok készlete. Ezekhez képest eléggé földhözragadt módszer, hogy rádiótávcsövekkel már jó fél évszázada keresik az idegenek jelzéseit. Hiába.

Miért nem találják meg őket? Vagy azért, mert nem is léteznek az idegenek, vagy azért, mert rosszul keressük őket. Az első lehetőséget csak kevesen merik átgondolni, a megrögzött SETI-hívők többsége inkább új műszereket, új módszereket és elképesztő ötleteket vet be a kutatás folytatása érdekében (SETI = Search for ExtraTerrestrial Intelligence, azaz Földön kívüli intelligencia utáni kutatás).

A csillagok energiáját szívják le a Dyson-gömbök

Freeman Dyson amerikai elméleti fizikus és matematikus már évtizedekkel ezelőtt felvetette, hogy a fejlett földönkívüli civilizációk – legalábbis, ha léteznek – kénytelenek csillagukat egy olyan szerkezettel körülvenni, hogy a csillag által termelt energia minél nagyobb hányadát tudják saját céljaikra hasznosítani. Ezt később róla Dyson-gömbnek nevezték el. Dyson több millió éve létező és fejlődő civilizációkra gondolt. Ha valóban léteznek Dyson-gömbök, akkor a csillagászok esetleg kimutathatják a létezésüket, elsősorban az infravörös színképtartományban végzett megfigyelésekkel.

Ilyen lenne egy Dyson-gömb a Naprendszerben, de mi itt még nem tartunkForrás: Wikimedia Commons

A hagyományos SETI-kutatás a feltételezett intelligens civilizációk által kibocsátott rádiójelekre vadászik. Ez magától értetődően feltételezi, hogy az idegenek akarják a kapcsolatfelvételt. Dyson szerint azokat a civilizációkat kell Dyson-gömbök alapján keresni, amelyek nem akarnak önszántukból másokkal kommunikálni. Az infravörös tartományban kisugárzott hulladékhő ugyanis ebben az esetben is árulkodhat a létezésükről. Legújabban a Pennsylvania Állami Egyetem csillagászai kezdték keresni az égen a Dyson-gömbök nyomait. A kutatás még csak most kezdődött, de Dyson szerint akár évszázadokig is eltarthat.

Nyikolaj Kardasev orosz asztrofizikus a hosszú ideig fennmaradó civilizációkat három csoportba sorolta. A Kardasev-féle I. típusú civilizációk saját bolygójuk erőforrásait használják (idetartozunk mi), a II. típusúaka  csillagukét, a III. típusúak pedig egy egész galaxis erőforrásaira igényt tartanak. A Dyson-gömb létrehozása a II. típusú civilizációk jellemzője.

Dyson-gömb feltételezett szerkezeteForrás: Wikimedia Commons

A Dyson-gömbnek nem kell összefüggő, zárt, merev szerkezetnek lennie, sőt, mint Dyson megjegyzi, még csak gömb alakúnak sem. Zárt szerkezetet mechanikai okok miatt egyébként is nagyon nehéz lenne létrehozni, az ilyen szerkezetek összeroskadnának a csillag gravitációja miatt. Egy Dyson-gömb például olyan objektumok felhőjéből állhat, amelyek olyan közel keringenek a csillaghoz, hogy a kisugárzott energia legnagyobb részét elnyelik és hasznosítják.

Néhány gyanús objektum

Dyson becslése szerint egy 27 Celsius-fok körüli környezetben élő civilizáció létezéséről árulkodó infravörös sugárzás a 10 mikrométer körüli hullámhosszakon lenne a legerősebb. Ebben a tartományban a Föld légköre is erősen sugároz, ezért célszerűen űrtávcsövet kellene használni a kutatáshoz. Amikor azonban Dyson először felvetette az ötletét, az ehhez szükséges technika még nem állt rendelkezésre.

Az első infravörös csillagászati műholdat, az IRAS-t 1983-ban állították pályára. Feltárult az infravörös égbolt, de a sugárzás nagyrészt a galaktikus porból, kisebb részben más természetes forrásokból érkezett. Újabban Richard Carrigan, a Batavia (Illinois, USA) melletti Fermilab kutatója visszanyúlt az IRAS-adatokhoz, hogy azokban a Dyson-gömbökre utaló jeleket keressen. Sugárzási szempontból az ideális Dyson-gömb fekete testként működik, vagyis minden ráeső sugárzást elnyel, miközben egy részét a saját hőmérsékletétől függő hullámhosszokon kisugározza.

Egy Dyson-gömb infravörös színképe azonban határozott eltéréseket mutat a csillagközi por infravörös spektrumától. Ezeket az eltéréseket kereste Carrigan az IRAS-adatokban, és a Föld néhány száz fényév sugarú környezetében csupán néhány gyanús, esetleg Dyson-gömbként azonosítható objektumot talált. A SETI Intézet Allen rádiótávcső-rendszerével megfigyelték a gyanús égitesteket, ám egyelőre nem találtak onnan érkező rádiójeleket.

Csillagközi féknyomok

Mi a helyzet abban az esetben, ha a Kardasev-féle III. típusú civilizációk építenek Dyson-gömböket, amelyek eszerint egy egész galaxis energiáját akarják felhasználni? Carrigan szerint ezeket egyszerűbb kimutatni. Újabban Jason Wright, a Pennsylvania Állami Egyetem csillagásza a WISE űrtávcső (Wide Field Infrared Survey Explorer) adataiban próbált galaktikus Dyson-gömböket találni. Bár a WISE-t a NASA a természetes infravörös források kutatására építette, Wright szerint véletlenül tökéletesen alkalmas a Dyson-gömbök azonosítására is. Wright és munkatársai azonban egyetlen olyan galaxist sem tudtak azonosítani, amelynek sugárzása 50–100 százalékát egy Dyson-gömb elnyelné. Most azt remélik, hogy ezt a határt 20–30 százalék közé tudják leszorítani. A gyanús objektumokat más távcsövekkel is megfigyelnék, miközben folytatnák a csillagok körüli Dyson-gömbök keresését is.

Dyson még egy ötletet felvetett, ahogyan érdemes lenne az idegenek nyomai után kutatni. Szerinte „csillagközi féknyomokat” kellene keresni. Amikor a fényéhez közeli sebességgel száguldó űrhajóikat lefékezik, akkor hosszú, ionizált gázcsóvák keletkeznek, amelyeket megfelelő távcsövekkel észre lehetne venni.

Mi van, ha ezek a kutatások sem vezetnek eredményre? Wright szerint akkor új felső határt tudunk adni arra, hogy a csillagfény legfeljebb mekkora hányadát képesek az idegen civilizációk felhasználni. Vagy rábukkanunk valamilyen érdekes, eddig ismeretlen természeti jelenségre. És elő lehet hozakodni a még elképesztőbb ötletekkel...