Ennyit érdemes tudni a piszkos hógolyókról: infografika az üstökösökről

Mag, kóma, csóva: az Európai Űrügynökség látványos összeállítása az üstökösökről a Rosetta megérkezésének napján.

Az üstökösmagokat „piszkos hógolyóknak” is nevezik, mert jegekkel (fagyott gázokkal) összecementált porból és kőzetekből állnak. A jég a Nap közelébe érve párologni kezd, és a mag körül egy gázokból és porból álló burok, a kóma alakul ki. A kómából ered az üstökös gáz- és porcsóvája. Az Európai Űrügynökség (ESA) augusztus 6-án adta ki az alábbi infografikát, amelyet magyarra fordítottunk:

Forrás: ESA

Honnan jönnek?

Az üstökösmagoknak két forrása van a Naprendszerben: a Kuiper-öv és az Ooort-felhő. Mindkét tartomány üstökösmagok milliárdjait tartalmazza, amelyek közül egy-egy időnként elindul a belső Naprendszer felé, és csóvát eresztve üstökössé válik. Az üstökösök egy része rendszeresen visszatér a Föld környezetébe - közéjük tartozik a legjobban ismert Halley-üstökös.

A Naprendszer ősanyaga

A Naprendszer apró égitesteinek kutatása az egész Naprendszer kialakulásának viszonyaira utal. Az olyan nagyobb égitestekben, mint például a Föld, az összeállást követően jelentős átalakulások történtek, ezért nem őrzik változatlan formában az ősanyagot. A kisbolygók és üstökösmagok esetében más a helyzet: itt nagyon csekély volt a változás, ezért vizsgálatuk alapján az ősi viszonyok rekonstruálhatók. Ezáltal többet megtudhatunk a Föld születéséről és fejlődéséről is.

A Földet veszélyeztető testek

Gyakorlati szempontból is fontos a kis égitestek, például az üstökösmagok kutatása. Kisebb-nagyobb testek rendszeresen csapódnak be a Földbe. A védekezés egyik módja, hogy meg kell változtatni egy ilyen veszélyes test pályáját. A változtatás módjára, és az égitest reakciójára egyelőre csak ötleteink vannak - a hatékony módszer kidolgozásához jobban ismerni kell fizikai jellemzőiket.