Itt van a mag: az első közeli kép az üstökösről

Mint arról délelőtt beszámoltunk, megérkezett célpontjához, a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája. Ez azt jelenti, hogy az űreszköz 100 kilométerre megközelítette az üstökösmagot. Az első látványos közelkép most jelent meg.

A mag hosszúsága körülbelül 4 kilométer, és jól látható, hogy valószínűleg két test ütközésével és összetapadásával keletkezett:

A 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magja a Rosetta űrszonda augusztus 3-i felvételén, amelyet a megérkezés napján, augusztus 6-án tett közzé az ESA. A felvételt a Rosetta főkamerája, az Osiris készítette, 285 kilométeres távolságból. A kép felbontása 5,3 méter/pixel (azaz ekkorák a még megkülönböztethető részletek). A fényességen kívül mást nem változtattak a felvételen. A következő órákban még részletesebb fotók várhatók. Kattintson a képre a nagyobb méretű változatért!
Forrás: ESA

Az üstökösmag nagyobb almagja "hátulról". A felvétel adatai az előzővel egyeznek meg Forrás: ESA

Az üstökösök, pontosabban az üstökösmagok kozmikus értelemben parányi, általában néhány kilométeres (legfeljebb néhányszor tíz kilométeres) égitestek. Alapvetően kőzetek alkotják őket, amelyeket fagyott gázok cementálnak össze (ezért "piszkos hógolyóknak" is nevezik őket).

Így közelítette meg a Rosetta az üstökösmagot. Az animációt a navigációs kamera 101 felvételéből állították össze. Az első felvétel még augusztus 1-jén készült (832 kilométeres távolságból), az utolsó pedig a megérkezés napján, augusztus 6-án, 110 kilométerről Forrás: ESA

Az üstökösök a Naprendszer 5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának "maradék" anyagát jelentik, kutatásuk a Föld fejlődésének megértése szempontjából is fontos.

A Rosetta által szállított leszállóegység, a Philae 2014 novemberében landol majd a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magján.

Az üstökös jelenleg a Nap felé közeledik, ezért aktivitása jövő augusztusig, a napközelségig folyamatosan nő majd.