Nem landolt csont nélkül a Philae

A leszállóhely, Agilkia a Philae fedélzeti kameréjával, mindössze 3 km magasságból

Összefoglaló cikkünkben már beszámoltunk a Rosetta leszállóegységének problémás landolásáról. A fedélzeti műszerek jelzéseinek kiértékelése után az ESA twitterén bejelentette, hogy kettőt is pattanhatott a felszínen a Philae.

A leszállást visszaigazoló üzenetet övező üdvrivalgás elültével kiderült, hogy a Philae-t a talajhoz rögzítő szigonyok nem lőttek ki, majd furcsa, fluktuáló rádiójelek érkeztek a földi irányítóközpontba, melyek arra utaltak, hogy maga a leszállás sem volt olyan sima, mint azt az első pillanatban gondolták.

Az ESA twitterén nemrég bejelentette, hogy a Philae ROMAP nevű fedélzeti műszerének mágneses mérései alapján három leszállás is lehetett, közép-európai idő szerint 16.33-kor (28 perccel és 20 másodperccel később ez váltotta ki az üdvrivalgást az irányítóközpontban), 18.26-kor és 18.33-kor. Ezek a mérések összhangban vannak egy másik fedélzeti érzékelőrendszer, a MUPUS adataival is.

Egyelőre nincsenek a felszínen készült fotók

Időközben érkezett egy kép közvetlenül a leszállást megelőzően az üstökösmag felszínéről is, azonban a fedélzeti panorámakamera, a ÇIVA a felszínről egyelőre hibás, fekete sávokkal teleszórt vagy teljesen fekete képeket küldött a Földre.

Az eddigi egyetlen ismert közelkép a felszínről Forrás: ESA

A többi műszer, űgy tűnik, megfelelően működik, azonban a Philae állapotáról még nincs teljesen pontos képünk. Az üstökösmagon uralkodó minimális gravitáció miatt nem kell feltétlenül megijednünk az első és a második leszállás közt eltelt időtől, hiszen ilyen körülmények között a "pattogás" olyannak tűnik, mintha igen erősen lassított felvételen zajlana, így a Philae nem sodródhatott el messzire az eredetileg kiszemelt leszállóhelytől.