Másfél évezredes időutazáson vehet részt az, aki felkeresi a gödöllői királyi kastély helyreállított királydombi pavilonját. Attila hun vezértől kezdve ismerkedhetnek a látogatók a magyar vezérek és uralkodók így, együtt máshol nem látható arcképeivel.
A kastélypark védett fái között megbúvó hatszögletes épületet a 18. század közepén emeltette a barokk palota építtetője, Grassalkovich Antal. A mesterséges magaslat a koronázáskor emelt királydombot példázza, a vezérek és uralkodók arcképei pedig a magyar nemzet egységét jelképezik.
A festményeket 1849-ben osztrák katonák összehasogatták. A pusztítást később rendbe hozták, és újabb portrékkal egészítették ki a gyűjteményt. 1857-ben, amikor Ferenc József először járt Gödöllőn, már megnézte ükanyja, Mária Terézia frissen festett arcképét.
Amikor tíz esztendővel később a magyar királyi pár jelképes koronázási ajándékba megkapta a barokk palotát, tiszteletben tartották az elődök törekvéseit. A tempiettót, ahogy akkoriban emlegették, Erzsébet királyné nemcsak fejedelmi vendégeinek mutatta meg, hanem az egyszerű érdeklődök is megnézhették a pavilont.
A Grassalkovichok által megálmodott családi kulturális központ mindjobban visszanyeri régi pompáját. A 2003-ban átadott, egész Európában ritkaságnak számító barokk színházban az idén rendezik meg az I. gödöllői operafesztivált, a Budapesti, a Savaria Kamaraopera és a Parnasszus Operatársulat művészeinek közreműködésével. Természetesen az idén is megszervezik a világ legjobbjának tartott nemzetközi hárfafesztivált, és ismét lesz Liszt-fesztivál.
Változatosnak ígérkezik a képzőművészeti program is: a lovardában híres festmények másolatait lehet majd megtekinteni, a kastély 20. századi történetét az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásától az orosz csapatok kivonulásáig a virágházban tavasszal nyíló kiállításon ismerhetik meg a látogatók.