Arany Prága

2005.10.04. 12:16

Prágában járva, egyetlen turista sem hagyhatja ki a Károly hidat. A legcsodálatosabb építménye a cseh fővárosnak. Szép napsütésben vagy éjszakai világításban is mindent elmond Prágáról, ami csak fontos. A turizmus persze felfedezte magának ezt a gyönyörű hidat és annak környezetét, és ma már nem lehet nyugodtan végigsétálni rajta anélkül, hogy egy-két japán csoportba ne botlana az ember. A hidat az 1400-as évek elején építették, és mai formáját a barokk térnyerésével, az 1700-as években nyerte el.

A két oldalon felsorakoztatott szobrokat ezekben az időkben helyezték el, a katolicizmus újjáéledésének hírvivőjeképp. Ma árusok és vásári komédiások sorfala között tudunk haladni, utcazenészek, tangóharmonikások és egyéb látványosságok vesznek körül minket. Egy régi cseh mondás szerint, a hídon nem lehet áthaladni anélkül, hogy az ember prostituálttal, fehér lóval vagy baráttal ne találkozna. Így van ez ma is, csak a kategóriák változtak.

Prága talán legmegkapóbb része az Óváros tér és a Vltava folyó között fekvő ősi zsidó negyed, a Josefov, amely II. József után kapta nevét. II. József uralkodása idején a végrehajtott reformintézkedéseknek köszönhetően, a  Prágában élő zsidók életkörülményei lényegesen javultak, innen a negyed neve. A zsidónegyed ma látható arca a 19-20. század fordulóján végrehajtott nagyszabású átalakításoknak köszönhető, amelynek eredményeként a 13. század óta lakott terület épületeinek nagy része elpusztult, csak a legfontosabbak maradtak fenn. Így is hat zsinagógát sikerült megőrizni, valamint a Zsidó Városházát, illetve az Európában egyedülálló, 1478-ban létesített zsidó temetőt, amely a legrégibb zsidó temetkezési hely a kontinensen. A temetőben 12 ezer sírkő található, és becslések szerint mintegy 100 ezer embert temettek ide, az utolsót 1787-ben.

A negyedben tekinthető meg a régi-új zsinagóga, amely a legrégibb, jó állapotban megmaradt imaház Közép-Európában. A gazdag kőfaragásokkal díszített, korai gótikus stílusú zsinagóga a 13. században épült, és a belső berendezése teljes egészében eredeti. Egészen napjainkig ez a zsinagóga a prágai zsidó közösség legfontosabb imaháza.

A Jozefovban rendre-sorra hatalmas agyagfigura bukkan elénk: ez a gólem, a prágai zsidók védelmezője. A legenda szerint egy XVI. századi tudós rabbi, Judah Loew ben Bezalel készítette az óriást a Moldva folyó iszapjából, hogy szolgálja és megvédje a gettó lakóit. A gólem félelmet keltett a prágaiakban, akik megígérték, hogy nem bántják többet a zsidókat, ha a rabbi megsemmisíti teremtményét. A legenda más változata szerint Loew ben Bazel azért pusztította el agyagszolgáját, mert nem akarta, hogy háborúban használják a pusztító agyagóriást.

A Staropramen sörgyár

Jómagam még nem találkoztam olyan emberrel, aki Prágából úgy tért volna vissza, hogy még mindig utálja sört. Ennek a városnak megvan az a hangulata, hogy itt egyszerűen muszáj sörözni. Prága további jó tulajdonsága, hogy itt, kérem szépen, nincsenek rossz sörök. Csehországban a sörözés nem csupán alkoholfogyasztási pótcselekvés. A hangsúly nem (csak) a mennyiségen, hanem sokkal inkább a minőségen van. A sörivás a cseh polgár számára a társadalmi események része, nem szórakozás, hanem mindennapi cselekvés. Egy felmérés alapján, Csehországban egy lakos, több mint 300 korsó sört iszik egy évben. A sör lehet világos (svetlé), barna vagy fekete (tmavé), de mindenképpen finom.

A fellelhető márkák leginkább a Staropramen (világos vagy barna) kellemes és könnyű nedű, a Pilsner Urquell, már egy kissé kesernyésebb, amolyan igazi pilseni. A fajsúlyos, nehéz sörök kedvelőinek a Budvart ajánljuk. Nem összetévesztendő az amerikai Bud nevű, sörnek álcázott üdítővel. Persze találunk eredeti ír sörözőt is, de olyan itthon is van. A legnagyobb sörgyárat a Sörgyár (Pivovarska) utcában találjuk. Nagyjából 100 koronás belépő ellenében végigvezetnek bennünket az egész gyáron, és a végén meg is kóstolhatjuk, hogy mit főztek aznap nekünk. Ember legyen a talpán, aki nem enged a csábításnak. Már az illatok is olyanok, hogy az ember legszívesebben korsót ragadna. És a legszebb, hogy ebben aztán senki nem akadályoz meg bennünket.

Kár is szaporítani a szót, kár minden mondatért, csak hogy kedvet csináljunk a cseh fővároshoz, inkább induljunk, mondjuk ma.

paya

Előző
  • 1
  • 2
Következő