Lovagok nyomában Afrika és Szicília között

Máltáról a legtöbb turistának a régi kikötők, a ringatózó csónakok, a jó hírnevükre kínosan ügyelő helyiek és Caravaggio utolsó műve marad meg az emlékezetében.

A Földközi-tengeren, félúton Afrika és Szicília között annyi minden látnivaló zsúfolódott erre a fél budapestnyi szigetre, hogy az egész világ a csodájára jár. Máltának nem véletlenül ennyire gazdag történelme és kultúrája. A sziget tulajdonképpen mindig is idegen befolyás alatt volt, vagy az itt állomásozó lovagrendek, vagy a hódítók miatt.

1530-tól például kétszázhatvannyolc éven át a Máltán székelő lovagok szokásai és kultúrája terjedt el. A johannita rendi lovagok és a Jeruzsálemi Szent János-lovagrend - amelynek eredeti feladata a Jeruzsálem felé tartó zarándokok gyógyítása volt - majd 300 évig tartózkodtak itt. Gyönyörű palotákat és erődöket hagytak az útókorra. A szigetet járva szembetűnő az 1800 és 1964 között uralkodó britek hatása is.

Cospicua, Senglea és Vittoriosa három erődített kisváros, melyek a nagy kikötővel, Vallettával szemközti oldalán emelkednek. Ez a településegyüttes nemcsak Málta, de Európa történelmében is fontos szerepet játszott, hiszen 1565-ben a szigeten élő lovagok itt verték vissza a törökök támadását.

A Sengleán a Guardiola kertben egy igazi őrtorony is megmaradt ezekből az időkből. Az apró építmény oldalain 3 érdekes jelkép, egy szem (figyelem) egy fül, (éberség) és egy pelikán (oltalom) található. Igazából a lovagokat ez doppingolta és sarkallta elszántságra, bátorságra éjszakánként az őrtoronyban.

A törökök elleni legnagyobb csata azonban a St. Angelo erődnél zajlott. A közelében található főtér állandó beszédek és harcra buzdító összejövetelek helyszíne volt. A máltaiak féltve őrzik Jan Parrisott De La Vallett emlékét, aki állítólag mindent elsöprő szónoki képességgel volt megáldva, és mellesleg az akkori lovagok köztiszteletben álló nagymestere volt.

A beszédek mellett még nyilvános akasztást is látott ez a főtér, jóllehet a második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, így most "csak" annak korhű másában gyönyörködnek a turisták.