Még a legvadabb Las Vegas-i kalandokon edzett világutazók is a szájukhoz kapnak, amikor a dubai reptérről ráhajtanak az esti fénypompájukban úszó városi négysávosokra. És ez még csak a kezdet.

Dubaiban kora ősztől késő tavaszig sok a turista. Amúgy csak a helyiek képesek megbirkózni a helyenként 40 fokos hőséggel. A férfiak ilyenkor sem vetik le a dish-dasht. A fehér keményre vasalt lenge köntös, állításuk szerint a legjobb viselet a hőség ellen, plusz - ahogy mondják- csillapíthatatlan érdeklődés tárgya az európai nők számára.

A gazdag dubai nők manapság már egyedül vezetik luxusautóikat és előfordul, hogy nem járnak kísérettel. Vásárlásaikat az autókból intézik s csak alig résnyire húzzák le a sötétített ablakokat. Fátyluk mögött élelmes, rámenős személyek rejtőznek, a fátyluk alatt pedig farmerek és drága ékszerek.

A gazdagok mellett a kevésbé tehetősek is megbecsült emberek Dubaiban. Az utóbbi időkben azonban egyre gyakrabban lehet olvasni a Gulfnews hasábjain visszaélésekről, jóváíratlan fizetésekről illetve közönséges átverésekről. A károsultak általában pakisztáni, indonéz, iráni és indiai munkavállalók, vagy kisebb cégek, vállalkozások. A bevándorlók nagy része a szolgáltató illetve a szállodaiparban dolgozó, nagycsaládos, akik itt annyit kereshetnek, amiből öt-hat embert eltarthatnak odahaza.

A közel-keleti paradicsomban azonban letelepedni, állampolgárságot szerezni sajnos nem olyan egyszerű, mint munkát vállalni. Igaz, a korábbi szigorú migrációs törvénnyel szemben ma már házastársi viszonnyal, és 35 évnyi dubai múlttal, "könnyedén" megszerezhető az állampolgárság.

A múlt

Dubai sikertörténete valamikor az 1800-as évek közepén kezdődött, amikor a beduinok úgy döntöttek felhagynak a vándorló nomád életmóddal és jövedelmezőbb vállalkozásba fognak. Így kezdetek el datolyát termelni, és gyöngyhalászattal foglalkozni.

Mivel ügyes kezű emberek, teherhajókat is eszkábáltak, amelyekkel aztán könnyedén bonyolíthatták kereskedelmi ügyleteiket a szomszédos államokkal. A dahw-ok, mai szemmel nézve inkább csak összetákolt ladikok, ám alig egy emberöltőnyivel később a dubai kikötő a közel kelet egyik legforgalmasabb partjává vált. A parton roskadozó dahw-ok fűszer és selyem szállítmányai még Európába is eljutottak. Közben a város utcáin a bádogházak helyére lassan takaros épületek kerültek.

A mai napig tartó dubai virágkor kezdetének pontos dátuma 1966. Ekkor fedezték fel ugyanis az első olajlelőhelyet. Alig három év múlva, már meg is indult a minden várakozást felülmúló olajexport. A hét önálló emírség vezetői 1971-ben döntöttek úgy, hogy egyesítik területeiket/erőiket és egy fényesebb jövő reményében létrehozzák az Egyesült Arab Emirátusokat.

a jelen

A helyiek is tudják, hogy városuk vajmi kevéske múlttal rendelkezik, mondjuk bármelyik európai országhoz képest. Történelmük tehát kicsit sem kalandos, jövőjük pedig az apadozó olajkészletek okán sokak szerint kételyekkel teli. Nos, lehet hogy szegényes a múlt, homályos a jövő, a Perzsa-öböl partjáról azonban az egész világ tudja, hogy a jelen, maga a csoda.

A bátrabb turisták hamar felveszik a dubai tempót. Motorcsónakot bérelnek, és úgy közlekednek a csatornákon az egyik parttól a másikig.

Az "abrák" karcsú vonalvezetésű hajók, amelyek tömegközlekedési eszközként szolgálnak a dubai vízi utcákon. Nem derogál még az üzletembereknek sem egy abrán ringatózni a következő tárgyalás helyszínéig.

A csatornákon a régi Dubaj köszön vissza. Ha úgy tetszik ez az óváros. A legtöbben a fűszerpiacot keresik, meg az aranybazárt, esetleg a Történelmi Múzeumot. Népszerűek még a souk-ok, a lármás piacok, mert vannak, akik jobban szeretik a vásári hangulatot, mint a steril bevásárlóközpontokat. Itt mindenki kedvére izzadhat és alkudozgathat.

Dubai jelenéhez és hétköznapjaihoz nemcsak a filléres csecsebecsék, de milliárdos óriás beruházások is hozzátartoznak. Egyiknek bája, a másiknak profitja van.

Az egyes emírségek bár eltérő gazdasági mutatókkal rendelkeznek, számukra az olajexport továbbra is jelentős bevételi növekedést eredményez, amely tovább ösztönzi az ország égbetörő álmait, és gigantikus beruházásait. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslései szerint a globális, fosszilis energiakészletek 2030-ig biztosan kitartanak, amennyiben a fejlesztések és a fogyasztás is a jelenlegi ütemben növekszik. Az Emirátus, gondolva az ezt követő olajban szegény időszakra is, kétféle verziót dolgozott ki a "túlélésre".