Zakinthosz, az illatos sziget

2006.03.24. 14:13

A sziget fővárosa Chora, amely az antik korban még a hegy tetejére épült, de mára, ahogyan egyre inkább benépesült, a hegyláb felé terjeszkedett. Az urbanizáció a mai napig tart, és már újabb part menti területeket épít be a lakosság. 1953-ban a város szinte valamennyi épülete megsemmisült egy pusztító földrengés során, ám sikerült szinte mindent rekonstruálni, közel eredeti formájában. Az egyik,- részben épen megmaradt épület - a Szt. Nikolasz templom, amelynek velencei homlokzata maradt sértetlen, külsejét pedig később korhűen helyreállították.

A Rouga utca a főváros régi-új központja, egyben egykori és mai főútja is. Évszázadokon át ez volt a kereskedelmi centrum, amely máig megőrizte fontosságát. Ma is ez a környék foglalja magába a város legfelkapottabb üzleteit.

A város másik híres központja a Szolomosz tér. Ez egyben a város legnagyobb tere, melyben elegáns, már-már arisztokratikus a virágágyások, és a kétszintes épületek feszes rendje. A tér a sziget híres szülöttjéről, Dionysziosz Szolomosz költőről kapta a nevét. Szolomosz a "Himnusz a szabadsághoz " című költeményével vált híressé, melyet 1823-ban a törökök elleni szabadságharc idején irt. Érdekes, hogy szintén a Jón szigetvilág szülötte, Mantzaro szerzett hozzá zenét, s így született meg a görög nemzeti himnusz.

Ha a fővárosban járunk, érdemes még felkeresni a Bizánci Művészetek Múzeumát, a Szent Marcos teret, a Szent. Dionysziosz templomot, a Filikoni Szent. György templomot, és a Strata Mariát, amely város második legforgalmasabb utcája.

A jón tengeri szigetek nagyon gazdag állatvilággal büszkélkedhetnek, még akkor is ha közülük egy-kettő a kihalás szélén áll. Míg Zakinthosz északi részén a mediterrán barátfókák élnek, addig délen egy másik szintén kipusztulással fenyegetett faj is fellelhető. A sziget ugyanis az egyik, a Földközi-tengerben mind ritkábbnak számító tengeri teknős, az álcserepes teknős, vagy más néven Caretta előfordulási helye.

Ez a teknősfajta kizárólag a sziget déli részén elhelyezkedő Laganasz-i öbölben rakja le tojásai. Zakinthoszon évek óta dolgoznak a turizmus és a természetvédelem összehangolásán, hogy ezek a fajok fennmaradhassanak. A természetvédők, önkéntesek és ökoturisták célja az volt, hogy létrehozzanak egy szigorú védelmen alapuló hatékony rendszert, vagyis a Zakinthoszi Tengeri Nemzeti Parkot, hogy munkájával sikeresen javíthassa az álcserepes teknős helyzetét. Érdekes, hogy a teknősök e fajtája a hold fényével tájékozódik, és annak segítségével jut el a tengerhez. A parton épülő bárok neonfényei azonban megzavarják az álcserepes teknős-bébiket, így azok nem a tenger, hanem a part felé indulnak el. A szakemberek szerint a helyieknek fel kellett ismerniük, hogy a nagyobb területen alkalmazott minőségi turizmus hosszútávon inkább előnyükre válik, mint a kis területre koncentrálódó tömegturizmus.

Előző
  • 1
  • 2
Következő