Smaragdsziget a Jón-tengeren

Korfu történelme olyan változatos és gazdag, hogy szinte alig követhető: harcoltak érte a rómaiak, bizánciak, velenceiek. Szemet vetettek rá a Gótok, Lombardok, Szaracénok, de uralkodott itt Napóleon, és II. Vilmos császár. Itt található Sissi királyné kastélya, és itt született Fülöp angol herceg is. A smaragdszigetként is ismert Korfun azonban nemcsak a történem olyan gazdag. A természet például olyannyira buja és gazdagon termő, hogy a narancsfák évente háromszor is beérlelik gyümölcseiket.

Korfu a Jón tengeri szigetvilág legnagyobbika. Két kilométernyire az Albán határtól alig százezer ember otthona. Manapság Európa szinte minden nagyvárosából indulnak charterjáratok Korfura egy héten legalább kétszer, sőt az idén először fapados járatokkal is eljuthatunk a szigetre.

Ami minden turistának szembetűnik az első pillanatban, az leginkább a sziget változatos történelméből adódó építészeti és kulturális sokszínűség. A szigetlakó görögök -akik a mai napig Kérkirának hívják Korfut-, úgy hiszik a sziget Korkira nimfáról kapta a nevét. Mert amikor Poszeidon - a tenger istene - beleszeretett Aszoposz folyó isten leányába, Korkira nimfába, elrabolta őt és erre a szigetre vitte. Azóta viseli a sziget a leány nevét.

Az albán-görög határral szemben fekvő 58 km hosszú és 27 km széles sarló alakú szigeten csupán az előnyös időjárásnak köszönhető, hogy a narancsfák évente háromszor teremnek és hogy minden növény haragos zöld színű. A narancs mellett rengeteg olajfa liget található errefelé. Korfu Görögország egyik legnagyobb olíva termelő területe és érdekessége, hogy az itteniek nem szüretelik a bogyót, hanem egyszerűen begyűjtik, vagyis összeszedegetik a frissen lehullott termést.

Az olívaolajat, vagy ahogy a görögök mondják eleolado-t, Görögországban, hatalmas mennyiségekben állítják elő. Évente kb. 350 000 tonnát gyártanak. A legfőbb termővidék a Pelopponésszosz, és Korfu szigete ahol számos egyedi ízű olíva olajat is gyártanak. Más vidékeken, például Kalkedóniában az olívaolaj enyhén gyógynövényes zamatú és sűrű állagú, amelynek mély, fűszeres, borsos és egyben gyümölcsös íze van.

Strandok

Korfun természetesen legtöbben a strandokat, és a fürdőzést részesítik előnyben. A szigeten szerencsére számos partszakasz található, amelyek az apró öblökkel nemcsak Pazar látványt nyújtanak, de szépen kiépültek, és kék zászló díjjal is büszkélkedhetnek.

A kék zászló díj olyan évente kiosztott, nemzetközi elismerés, melyet a szezon legtisztább, legesztétikusabb, leginnovatívabb módon kialakított tengerparti strandjai és partszakaszai kaphatnak csak meg. Korfun mindenki kedvére válogathat, vagy váltogathat a kék zászlós, a homokos, a kavicsos és homokos-kavicsos partszakaszok között. Íme néhány:

Benitses: Korfutól 16 km-rel délre található, egy hangulatos üdülő városka. Hosszú kavicsos-homokos partszakasza van. Azért is nagyon népszerű, mert a hajnali órákban a közeli hegyek kiválóan alkalmasak kirándulásra, túrázásra.

Paleokastritsa: Homokos és kavicsos strandok, valamint tisztavizű sziklás öblök váltogatják egymást a sziget észak-nyugati részén. Paleokastritsa egyben a leghíresebb, és talán legfestőibb korfui falu, a sziget legvonzóbb üdülőhelye a fővárostól 30 km-re. Az utazók szerint Paleokastritsa Görögország egyik legszebb része, mert sziklás öblében káprázatosan tiszta a tenger, mert a homokos partszakasz gondosan karbantartott, széles kínálattal rendelkezik a vízi sportok szerelmeseinek. Főleg a búvárok által kedvelt partszakasz ez. Szépek a kikötők és igényesek a szálláshelyek is.

Sidari, egy hangulatos üdülőfalu a sziget észak-nyugati részén. A városka mozgalmas főutcáján, sok bevásárló és szórakozóhely van. Lassan mélyülő a partját főleg a gyerekes családok kedvelik. A falu leghíresebb látványosságai a part mentén magasodó látványos homokkő sziklák és a híres alakzat, a Canal d'Amour.

Roda hosszú, hét kilométeres homokos-kavicsos strandja a sziget északi részén található. Ez az érintetlen táj kedvelt üdülőtelep, mert a strand hosszú, a tenger pedig lassan mélyül. Ipsos szintén kellemes fekvésű üdülőhely. Napközben csendes, hiszen tizenöt kilométerre fekszik a várostól, ám a főutca esténként sétáló utcává alakul, és igen mozgalmas éjszakai élet kezdődik.

A sziget méreteiből adódóan az említett falvakat és partszakaszokat akár egyetlen nap alatt is felkereshetjük. A túrához a legegyszerűbb autót, vagy kismotort bérelni, mert a helyi közlekedés finoman szólva is esetleges, taxit pedig leginkább csak a főváros környékén lehet találni. Egy ilyen túra alkalmával olyan helyeket is felkereshetünk, amiket az útikönyvek nem nagyon említenek. Ilyen például az a ház, amellyel Gerald Durell népszerű és szórakoztató könyveiben találkozhatunk, és ahol az író családja élt korfui tartózkodásuk alatt. Vagy elmerészkedhetünk a sziget legdélebbi csúcsa felé, ahol az érdekes nevű faluban, Kritikában úgy megbámulják a helyiek, az arrafelé ritkán látható turistákat, mintha legalábbis Korfu szigetén még sosem láttak volna ilyet. A kirándulások tervezésekor persze semmiféleképpen ne feledkezzünk meg a fővárosról.