A legjobb helyek Pulától Trogirig

Vágólapra másolva!
Sorozatunk második részében négy újabb, a magya turisták által kedvelt horvátországi nyaralóhelyet mutatunk be. Közülük kettő a horvát tengerpart északi részén, az Isztriai-félszigeten, illetve a Kvarner-öbölben található, kettő pedig Közép-Dalmácia egy-egy ékessége.
Vágólapra másolva!

Az Isztria központja

Pula több mint 2000 éve az isztriai félsziget legnagyobb városa. A város első ismert lakói az illírek voltak, akik a déli fekvésű, szigetekkel védett városkát ideális, stratégiailag kitűnő helynek ítélték. A rómaiak i. e. 178-ban szállták meg a települést, amely első fénykorát Augusztusz császár uralkodása alatt érte el: a virágzó városban ekkor épült a hadikikötő, az amfiteátrum, a színház, számos palota és több templom is. A város a római időkben fontos katonai, ipari és kereskedelmi központ lett, ez és a kellemes időjárás az iparosokon és kereskedőkön kívül számos tehetős polgárt vonzott ide. Óriási volt a város forgalma és a lakosainak száma. Az amfiteátrumot például 23 ezer emberre méretezték, és a feljegyzések szerint, a császárok közül többen is szívesen pihentek itt.

A Római Birodalom bukása után többször cserélt gazdát a város, míg 1331-ben velencei uralom alá került, amely egészen a napóleoni időkig, 1797-ig tartott. Pula közben két mélypontot is átélt, amelyek drámai változást hoztak a város életében. Először 1379-ben érte őket sorscsapás, amikor a genovaiak felégették Pulát, másodszor, az 1630-as pestisjárvány után, amikor mindössze 300 lakosa maradt életben.

Történészek szerint XIX. sz. második felében az Osztrák-Magyar Monarchia idején tűnt el az Adriai-tenger melletti városok jellemző, velencei stílusú arculata, s alakult ki a mai városkép. Az öblöt is ekkor töltötték fel, mintegy 100 méter széles átjárót képezve az amfiteátrum és a tenger között. A művészettörténészek innen számolják a város második fénykorát, amikor a lakosság elérte az ötvenezres lélekszámot. Az első világháború után a város hadi jelentősége megszűnt, majd fokozatosan előtérbe került nemcsak Pula, de az egész térség üdülővárosi jellege, és ilyen irányú fejlesztése is. Ettől függetlenül a körülbelül 85 000 lakosú Pula, ma is megmaradt Isztria gazdasági központjának.

Római emlékek tömkelege

Ha az ember megérkezik egy nagyobb városba, kell találnia egy központi tájékozódási pontot. Ez Pulában valahogy magától adódóan az Amfiteátrum, hiszen bármilyen irányból jövünk, az út az Amfiteátrumhoz vezet, amely egyébként egyben a város legfontosabb látnivalója is. Ha kocsival érkezünk, a komplexum mögötti valamelyik mellékutcában lesz több esélyünk leparkolni. Ha vonattal jönnénk, akkor is itt haladunk el a központ felé, érdemes tehát az egész pulai kirándulást az Amfiteátrummal kezdeni.

Az ellipszis alakú Amfiteátrum a város leghatalmasabb római építménye. A hosszabbik tengelye 112 méter, a rövidebbik 105 méter hosszú. Augusztusz császár kezdte építtetni és Veszpaziánusz császár fejeztette be. Érdekes, hogy mivel az amfiteátrum egy domb oldalára épült, a tenger felöli oldala három -, míg a túlsó kétszintes. Bejárata, mint ma is, a tenger felöli oldalán volt, ahol az ókori polgárok egy 32 méter magas fal alatt juthattak be a nézőtérre. A 68 méter hosszú és 42 méter széles küzdőtéren állatviadalok és a gladiátorok küzdelmei zajlottak. Az egykori harcosok öltözői és az állatok ketreceinek hajdan volt helységeiben, ma borászati kiállítást tekinthetnek meg az utazók.

Érdekes, hogy akkoriban az épület még közvetlenül a tenger partján állt. A állatküzdelmekben elhunyt harcosok testét, vagy az elvérzett állatok tetemeit egyszerűen egy süllyesztőbe lökték, ahonnan azután a víz bemosta azokat a tengerbe. Az amfiteátrum üléseinek köveiből szégyenszemre az évszázadok során sokat elhordtak, de ma már nagyjából rendbe hozott sorok között sétálhatunk, amelyekben mostanában békésebb élményekre - hangversenyekre, komolyzenei előadásokra - vágyó közönség foglal helyet.

A többi látnivaló felkutatásában a következő állomás a városfal két kapuja lehet. A közelebbi, a 2. század közepén épült a kecses Gemina-kapu, amely tulajdonképpen egy kettős kapu. Erős oszlopok adják a keretet a két íves átjárónak, fölöttük átívelő párkányzat gazdagon díszített.

Az ikerkapu mögött található a Régészeti Múzeum épülete, amelyben elsősorban az illír, római és kora középkori kőtárlat érdemel figyelmet. A magyar turisták általában mégis egy XI. századi sírkövet keresnek fel, amelynek latin felirata szerint: Hic requiescit illustrissimus Salamon rex Pannoniae, azaz "Itt nyugszik az igen kiváló Salamon, Magyarország királya." Salamon, a Tihanyi Apátság alagsorában eltemetett I. András királyunk fia, aki a legenda szerint Pulában remete lett, s itt is halt meg. Eredetileg a Szent Mihovil-kolostorban helyezték nyugalomra, s itteni, kimagasló teljesítményű életével, elnyerte a "boldog" címet. A kolostor elpusztulása után ereklyéit a dóm oltárában helyezték el, a később megtalált sírkövét pedig a múzeumba szállították.

Közvetlenül a múzeum mögött, illetve annak kertjében találhatók egy egykori római színház romjai. Érdemes egy sétát tenni a kertben.

Érdekes látványosság még a Herkules-kapu, amit még az i.sz. 1. század közepén emeltek, és tetején a névadó elmosódott, szakállas ábrázata látható. A Herkules-kaputól a városfal és bástyák vezetnek el a következő látnivalóig, az egykori óváros határán álló Sergius-diadalívig, egy ma már minden funkció nélküli, de csodás díszkapuig.

A turistákat nemcsak egy szép épület, de egy tengerparti piac is óriási élményt jelent. Aki erre vágyik, tegyen innen kis kitérőt, és induljon el a diadalívvel szemben nyíló utcán. A vásárcsarnokban sokféle halat, zöldséget, gyümölcsöt és egyebeket is árulnak. Ha átsétálunk a közeli park, egyik kerítéskapuján egy rajta apró tábla jelzi a római mozaik maradványait. Pula egyik nevezetességét, ezt a 65 méteres 2. századi színes mozaikot, amely valaha egy villa padlóját díszítette, egy görög mitológiai jelenetet ábrázol.

Az egykori Fórumon, amely Horvátország önállósulása után visszakapta eredeti nevét, két jelentős épület áll. A városháza, amelyet 1296-ban építtetett Vitreus podeszta, innen a régi neve: Podeszta-palota. Miután leégett, csak a Keleti-oldala maradt meg eredeti formájában. Mellette balra az aprócska 18 x 8 m-es Augusztusz-templom látható, amelyet maga a névadó császár építtetett az akkori Fórum szélén.

Közvetlenül a templom fölött, a dombtetőn állt valaha a római citadella, ahonnan a Pula előtt elterülő szigeteket, a tengert és a tengerpartot figyelték a város őrei. Ennek helyén, 1630-ban a velenceiek számára fellegvárat építettek, amelyet azonban éppen 200 éves korában úgy átalakítottak, hogy ma szinte semmi sem emlékeztet az eredeti épületre. Ma Isztria Történeti Múzeuma(, az egykori Felszabadító Harcok Múzeuma található az erődben.

Pula környéke az Isztriai-félsziget legnagyobb turistaközpontja, ahol kb. 50 ezer vendég szállhat meg egy időben. A part rendkívül változatos, ahol számos kis öböl várja a strandolókat. Az üdülőkörzet tulajdonképpen már Pula délnyugati részén, Veruda városnegyed strandjaival elkezdődik. Ugyanerre található az alig 1 kilométer hosszú Verudela-félsziget, amelynek déli részén is strandolhatunk, majd hűsölhetünk a partig húzódó fenyőerdők árnyékában.