Jökullok hátán Izlandon

Az emberek többsége nyaranta leginkább meleg vidékekre utazik, és igyekszik messze elkerülni a hidegebb tájakat. Akadnak azért olyanok is, akiket vonz a dermesztő klíma, akiket nem kell sokáig kéretni, hogy megmártózzanak akár a fagypont körüli vízben is. A legutóbbi expedíciónk célpontjának Izlandot választottuk, mert ez az ország nemcsak felszíni látnivalókban bővelkedik, hanem búvárkodás szempontjából is fantasztikus élményekkel kecsegtetett.

Az Atlanti-óceán közepén háromnegyed magyarországnyi területen elhelyezkedő Izland ugyan közel fekszik az északi sarkkörhöz, de nevével ellentétben nem is olyan zord vidék, mint gondolnánk. Nyáron ugyan némileg hűvösebb idő várja az idelátogatókat, de a tél a tengeri áramlatok pozitív hatása miatt enyhe. Ebben az időszakban egyébként Izland sötétnek is tűnhet, ilyenkor szinte kötelező felszerelés az elemlámpa, s depresszióra hajlamos egyéneknek nem igazán ajánlott ebben az évszakban fölkeresni az országot.

A sziget földrajzi adottságai következtében Európától kissé elszigetelten fejlődött, s az évszázadok során a természeti csapások vagy a betegségek sokszor megtizedelték a lakosságot. Az izlandiak hagyományőrzők, mindamellett vitathatatlanul újító nép is. Thingvellir városka például nem csak arról híres, hogy az egymástól évente centiméterekkel távolodó eurázsiai és amerikai kőzetlemezek határán helyezkedik el, hanem arról is, hogy i.sz.. 930 körül itt ülésezett az egykori izlandi népparlament, az Al?ing is. Akkor, amikor Európában

még távolról sem lehetett hallani demokráciáról. Emellett az izlandiak elmondhatják még magukról, hogy ők választottak a világon először női államfőt, és bár nem rendelkeznek saját haderővel, mégis alapító tagjai a NATO-nak (hivatalosan az USA látja el az ország védelmét). De a turisták szempontjából természetesen ez inkább csak színes információ, a legfontosabb kérdés a vendégszeretet. És a helybéliek bizony ebben is elől járnak. Bármikor és bárhol szívesen segítenek a külföldieknek, ráadásul saját nyelvük mellett többnyire folyékonyan beszélnek angolul, vagy egy-két más európai nyelven is.

Birkakóstoló után cápahús

Éttermi étkezéseink során igyekezzünk kipróbálni az étlapról mindent, amit ehetőnek véltünk. Meg kell hagyni, a halak elkészítéséhez például - tán nem meglepő - nagyon értenek. De érdemes kipróbálni a fenséges helyi birkahúst is, melynek titka a tiszta levegőben és a szabad állattartásban keresendő. Helybeli vezetőnk utolsó nap meghívta magához expedíciónk tagjait, hogy egy kis kóstolót adjon az izlandi vendégszeretetből, valamint a tradicionális helyi ételspecialitásokból. A korábban jó előre beharangozott, közel fél évig veremben érlelt cápahús mindannyiunk számára feledhetetlen élményt jelentett. A három zacskóban hermetikusan tárolt, fenséges lakoma megbontását követően szó szerint "megállt a levegő" a lakásban. Vendéglátónk kitartó unszolására azért illedelmesen fogyasztottunk belőle. Az íze összehasonlíthatatlanul jobb, mint az illata.