A szocialista paradicsom

Vágólapra másolva!
Fidel Castro sokadig, de most némileg komolyabbnak tűnő gyengélkedésével ismét felerősödtek a vezér majdani halála utáni Kuba gazdasági és társadalmi változásairól szóló találgatások. A valószínűsíthető kapitalista átalakulás egyik húzóágazata minden bizonnyal a turizmus lesz.
Vágólapra másolva!

A szigetország 1990-ben még a 23. helyen állt a karibi országok között, ami az idelátogató külföldiek számát illeti: Kubába ebben az évben összesen 340 ezer vendég, a régió turistaforgalmának 3 százaléka érkezett. 2005-ben 2,34 millió turista érkezett Kubába, ami a karibi régiót felkereső külföldi vendégek 7,8 százaléka. A szocialista ország az évtized végére szeretné elérni a 3,5-4 milliós számot.

Iparági szakértők egybehangzó véleménye szerint a kubai turizmusban óriási lehetőségek rejlenek. Az országhoz tartozó több ezer kisebb sziget lenyűgöző látványt nyújt, közülük is a legszebbek az északi és déli partszakaszok mentén találhatók, mindkét részen hat-hat kiemelten fontos üdülőövezettel. Észak elsősorban a kitűnő minőségű strandjairól híres, míg a déli partokon a búvárkodásra és a sznorkelezésre nyílik kitűnő lehetőség.

A sziget nyugati része elsősorban a szivarkészítésről és a dohánytermesztésről ismert, és mint ilyen ez a régió is népszerű turistalátványosság. A legtöbb idelátogató külföldi egy hetet meghaladó időtartamra érkezik, s azok, akik először járnak itt elsősorban Havannát, Varaderót és Cienfuegos-t keresik fel, mielőtt az ország ismeretlenebb vidékei felé vennék az irányt.

Kubába a világ több mint negyven városából érkeznek menetrendszerinti- és charter-gépek, s az ország tíz nagyobb repülőtere körül a főváros Havanna a legforgalmasabb légikikötő. A fővároson kívül a 10 kilométer hosszú homokos tengerparttal rendelkező Varadero, Resto Pais és Santiago de Cuba is sok turistát vonz.

Természetesen a strandokon és a nosztalgikus emlékeket ébresztő városokon kívül is bőven van látnivaló Kubában. A Zapata félsziget például a madarak szerelmeseinek paradicsoma, több százféle költöző madár figyelhető meg itt. Cienfuegos Trinidad az egyik legrégebbi város a szigeten, amelyet 1530-ban alapítottak a spanyol hódítók. Szűk utcáival, tereivel hangulatos bárjaival tökéletes célpontja lehet egy kirándulásnak. Akik pedig az érintetlen tengerpartokat és vízi élővilágot kedvelik, látogassanak el Cayo Guillermóba, ahol remek helyeket találhatnak a búvárkodásra.

A sziget keleti fele melegebb éghajlatú, mint a nyugati területek, ezért a téli időszakban, decembertől áprilisig a turisták elsősorban ide utaznak előszeretettel. Ilyenkor ezen a vidéken 32 Celsius fok fölé sosem megy a hőmérséklet, ami ideális strandidőnek számít, kiegészülve a kellemesen hideg tengerrel. Az ország éves középhőmérséklete 24 fok körül van.

A kubai turizmus legnagyobb piaca jelenleg Kanada, ahonnan több mint 600 ezer turista érkezik évente. Az alig három órányi repülőútra lévő országból egy héten 200 charterjárat érkezik. A rangsorban Olaszország a második, őt követi Nagy-Britannia, Spanyolország, Németország, Franciaország és Mexikó.

A növekvő számú turista megfelelő elhelyezésére nagyszámú szállodai kapacitásra van szükség, de ezen a területen van még mit fejlődnie a szigetországnak. Még akkor is, ha Kubában évente 3 ezer új hotelszobát adnak át. A jelenlegi 41 300 szállodai szoba 49 százaléka négycsillagos kategóriába tartozik. Ebből mintegy 5 ezer vegyes, kubai-külföldi irányítás alatt van és mintegy 54 szálloda tartozik valamelyik nagyobb lánchoz.

A kubai Turisztikai Minisztérium irányítása alá öt állami szállodalánc és egy utazási iroda tartozik, amelyhez egy busz- és taxitársaság is tartozik. A minisztérium jachtkikötőket is üzemeltet országszerte, de egy szintén állami vállalat, a Palmares éttermeket, gyorsbüféket, golfpályákat, delfináriumokat és vidámparkokat működtet, mind-mind szigorúan a külföldi turisták kiszolgálására.

A turizmus, kubai gazdaságban betöltött szerepét jól érzékelteti, hogy az elmúlt tíz évben közvetve vagy közvetlenül 200 ezer új munkahely keletkezett az iparágban és így vagy úgy, de a kubai munkaerő 90 százaléka kötődik az idegenforgalomhoz. A turizmusban dolgozók száma az elmúlt 15 évben duplájára nőtt, a szállodai szobák száma háromszorosára, a turizmusból származó bevételek pedig nyolcszorosára nőttek.

A kubai turisztikai szakemberek érthetően a legnagyobb várakozással az amerikai piac megnyitására tekintenek. Jelenleg évente mintegy 3 ezer amerikai állampolgár érkezik a szigetre, ami nem túl nagy szám, de nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsuk: rövidesen ezen a területen is hatalmas változások köszöntenek Kubára.