Vágólapra másolva!
Néhány hozzá nem értő "szakember" áldásos tevékenységének köszönhetően a fél ország kedvenc csapata idén a másodosztályú futball-bajnokságban kénytelen vitézkedni, de nincs csüggedés, így legalább az ország gyönyörű, s talán kevésbé ismert szegleteibe is ellátogathatunk, és a látottakat hétről-hétre megoszthatjuk a kedves olvasóval. Elsőként mindjárt Jászapátit mutatjuk be.
Vágólapra másolva!

Szolnok, Makó, Orosháza, Kecskemét, a Tisza-parti Tuzsér, csak néhány azok közül a települések közül, ahol a sors szeszélye folytán az előttünk álló futball-szezonban megfordulnak a Zöld Sasok. A mérkőzéseket nyilván nagy érdeklődés előzi majd meg és talán olyanok is útra kelnek, akik korábban nem szívesen tettek meg több száz kilométert egy-egy focimeccsért.

Minden esetre akár a foci miatt, akár csak a kirándulás kedvéért, de érdemes ellátogatni egy-két napra ezekbe a talán érdemtelenül keveset emlegetett, de mindenképpen érdekes városokba, falvakba. Elsőként az 1912-ben alapított Jászapáti VSE focistái látogatnak el az Üllői útra augusztus 12-én szombaton, így rendhagyó országjárásunk első állomása a jászsági település lesz.

Történelem

A város az egyetlen olyan település a régi jász falvak közül, amely nem valamely élővíz partján fekszik, hanem a Tisza és a Zagyva folyók közötti síkságon.

A falu alapításának körülményei nem tisztázottak. A település neve első alkalommal egy 1391-ből származó feljegyzésben bukkan fel, ekkor még Apátiszállás néven, amit arra utalhat, hogy a településen, vagy annak közelében egy apátság helyezkedhetett el. Korábban egy 1381-es határjáró levél megemlít egy egyházat ezen a területen, ennek alapján szakértők feltételezik, hogy a falut először keresztény lakosság lakta, majd az apátság faluját megszálló jászok telepedtek le itt, akik később áttértek a keresztény hitre.

A XV. században már kifejezetten népes falu volt Apáti, de a település a környék többi jász településéhez hasonlóan komoly károkat szenvedett a török dúlás idején. Apáti a későbbi századokban is megmaradt népes, gazdag falunak, míg aztán, köszönhetően a kiváltságokkal járó autonómiának, olyannyira megerősödött társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt, hogy 1746-ban városi rangot kapott. A főként mezőgazdasággal foglalkozó település ezt a rangot 1876-ban elvesztette, s csak 1989-ben nyerte el ismét.

Látnivalók és szabadidő

Bár a város nem tartozik a belföldi turizmus kiemelt célpontjai közé, találhat itt érdekességet, aki erre jár. Jászapáti talán legismertebb nevezetessége az 1960-ban épült gyógyvizes strandfürdő, a Tölgyes, ahol nyáron hat, télen két fedett medence várja a felüdülni vágyókat. A 805 méter mélyről feltörő 45 Celsius fokos gyógyvíz főként térd- és csípőizületi, illetve egyéb mozgásszervi betegségben szenvedők számára ajánlott.

Jászapáti talán legszebb látnivalója a kéttornyú római katolikus templom, amely többszöri átalakítás után mai formáját 1833-ban nyerte el. A területen már a középkorban is templom állt, az első írásos emlék 1391-ből származik róla, amelyben utalás található egy Szűz Mária tiszteletére épült kőegyházról Apátin. Valószínűleg az eredeti templom ennél korábban épült és vélhetően a keresztény hitre tért betelepülő jászkunok építették a XIII.-XIV. században.

A jászapáti templom az Egri Főegyházmegye egyik legnagyobb temploma, bár méreteihez képest kissé alacsony, mindössze 34 méter magas, hosszúsága pedig 62 méter. A templom főoltára Bécsből származik, ismeretlen művész munkája, a mennyezeti freskókat viszont Vágó Pál festőművész, a város szülötte készítette 1904-ben. A templom érdekessége az azt körülvevő középkori eredetű, lőrésekkel ellátott erődszerű kőfal. A templommal szemben álló épület, az egykori városháza a XIX. században klasszicista stílusban épült, ma könyvtárként üzemel.

A városban járva érdemes ellátogatni a mezőgazdasági életmódot bemutató tanyamúzeumba, és a már említett Vágó Pál festőművész szülőházában kialakított helytörténeti múzeumba. Az utóbbinak otthont adó több mint 200 éves házban a festő emlékszobája, jász konyha és egyéb kiállítások tekinthetők meg.

Akik pedig az aktív pihenés részesítik előnyben, a város több horgásztava, illetve a környék vadakban gazdag erdei kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.

Szálláslehetőségek

A városba érkezők több, különböző kategóriájú szálláshely közül válogathatnak. A strandhoz tartozó 240 férőhelyes háromcsillagos füves talajú kemping október 30-ig várja a vendégeket. A kepmingben nyaralók a termálfürdő belépőjegyét 20 százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg.

Szintén a strandfürdő területén található a 3 csillagos Thermál hotel, ahol 13 kétágyas szoba áll a vendégek rendelkezésére. A hotelben egy kétágyas szobában 6450 forintért szállhatunk meg egy éjszakára, de különböző csomagajánlatokat is igénybe vehetünk, amelyekkel ingyenesen vehetjük igénybe a fürdő szolgáltatásait.

A turisták egész évben megszállhatnak a Frikandó fogadóban és a városban a falusi turizmusra szakosodott vendéglátóhelyek is vannak.

Utazás

Jászapáti mintegy 90 kilométerre van Budapesttől és aki autóval szeretne ellátogatni a városba, legjobban teszi, ha az M3-as autópályán indul el. Bár így némileg nagyobb távot kell autózni, de rövidebb ideig tart az út. Az autópályáról Hatvannál kell letérni és Pusztamonostoron, majd Jászberényen és Jászjákóhalmán keresztül juthatunk el úti célunkhoz. Mehetünk Vámosgyörk és Jászárokszállás felé is, de ekkor át kell hajtanunk Jászdózsán, ezt nem ajánljuk.

Jászapátira mehetünk busszal és vonattal is. A Volánbusz járata a Stadiontól indul és 1210 forintba kerül a teljes áru jegy. A Jászapátiba közlekedő vonatok a Keleti pályaudvarról indulnak és egy menettérti jegy 1212 forintot kell kifizetni.